Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - V. Durst Zoltán: A tiszai árvédelem

58 DURST ZOLTÁN A Tápió-csatornát tápláló ereket, átereszeket és liídnv ílásokat Újszász komoly veszélyesztetése nélkül nem lehetett elzárni, azért gondoskodni kellett egy második vonalról, ahol a vizet fel lehetett tartani. Ezt a második védelmi vonalat a Zagyvarékas községből az állomáshoz vezető út mentén építették ki. Az úton a védekezés ideje alatt is fenn kellett tartani a közlekedést, ezért nyúlgát helyett helyenkint pallósorok közé foglalt jászolgátat építettek (18. kép). A víz az Üjszász községtől délre fekvő s a Zagyva töltése, a rékasi körgát, a törvényhatósági út és a szolnok4. ábra. Ujszász és környéke. újszászi vasútvonal határolta területen tárolódott. Levezetésére előbb egy, majd később még egy helyen át kellett vágni a Zagyva-töltést. így sikerült a vizeket május hó 12-éig, pünkösdig levezetni. A területeket felszikkadás után még megművelték a gazdák, é« ott, ahol később az összegyűlt csapadékvíz ki nem ölte. gyönyörű kukorica termett. • * * Rövid beszámolóm nem volna teljes, ha nem emlékeznék meg a legnagyobb elismerés hangján a védekezésnek a sajtó és a közvélemény által agyonhallgatott névtelen hőseiről, a mérnökökről. A társulati és állami mérnökök éo a beosztott műszaki segédszemélyzet egyaránt oly lelkiismeretesen, az éjjelt is napallá tevő fáradhatatlan munkával tartott ki a védekezés nehéz óráiban, hogy a siker elsősorban nekik köszönhető.