Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - II. Dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1940. év tavaszi árvizei vízrajzi megvilágításban

AZ 1940. ÉV TAVASZI ÁRVIZEI VÍZRAJZI MEGVILÁGÍTÁSBAN 19 Budapesten a szabályozás óta előfordult legmagasabb jégnélküli vízállásnál, az 1923. évi 684 cm-nél nagyobb vízre nem kell számítani.

1 Az 1940. évi dunai árvíz arányairól akkor kapunk kézzelfogható képet, ha az egyes mércéken észlelt vízállásokat az eddig észlelt legmagasabb szinthez viszonyítjuk (5. ábra, fent). Az eltérés Dunapentelénél 78 cm-t ér el ! Gyakorlati szempontból még érdekesebb a legutolsó 40 év legmagasabb vizével, az 1923., illetve 1926. évivel való összehasonlítás (5. ábra, lent). A parti lakosság emlékezetében ugyanis csak ezek éltek, ezekhez igazodtak az építkezések és ezért voltak olyan nagyok a hullámtéri károk. Ercsi és Dombori között, 130 km-nyi hosszban 1 m-nél is magasabb volt a víz, mint 1923, ill. 1926-ban, és Duna földvárnál 197 cm-t ért el az eltérés! Ezeknek az egészen rendkívüli vízmagasságoknak kell tulajdonítanunk a Csepel-sziget déli csúcsán bekövetkezett gátszakadást és a soroksári Dunaág visszaduzzadásos árvizét is. * Az 1940. év tele olyan rendkívüli időjárási helyzetet hozott, amilyennel nem lehetett előre számolni és olyan természeti erőket vetett küzdelembe, amilyenek ellen az ember minden körülmények között, de elsősorban anyagi tekintetben, gyengének bizonyul. A végből, hogy ezt bebizonyítsam, Budapest 1826-ig visszanyúló hőmérsékleti adatait dolgoztam fel, amelyek Bacsó Nándor kitűnő feldolgozásában állanak rendelkezésünkre.

2 Vizsgáié dásaim szerint a 115 éves adat sorozat ban előforduló, az 1940. évinél alacsonyabb, vagy velük azonos havi középhőmérsékletek száma januárban 4 (1893, 1864, 1833, 1940), februárban 5 (1929, 1842, 1858, 1895 és 1940), márciusban pedig 14 (1845, 1875, 1865, 1840, 1883, 1932, 1886, 1931, 1850, 1929, 1839, 1940, 1856, 1858), vagyis annak a valószínűsége, hogy az 1940. évihez hasonló hideg január, február, ill. március legyen 0035, 0'043, ill. 0-122 (6. ábra). Ez másként annyit jelent, hogy hasonlóan hideg januárra, februárra, ill. márciusra minden 29., 23., ill. 9. évben számíthatunk. Ha azonban a január—februári kéthónapos, vagy a január —márciusi háromhónapos időszak középhőmérsékletét vizsgáljuk (7. ábra) — és a jégviszonyok szempontjából éppen ez a hosszabb időszak a mértékadó —, akkor azt találjuk, hogy ameddig megfigyeléseink visszanyúlnak, nincs egyetlenegy, az ideivel egyenlően hideg tél.

3 Még az 1838-i tél is jóval enyhébb volt nála, amiből az következik, hogy a 1 Gyakorlatilag 700 cm-nek vettük a legnagyobb várható árvíz szintjét és az árvízvédelmi művek magassága, a belterületek 850—900 cm magasságig védett helyeitől eltekintve, általában 750 cm volt. 1 Dr. Bacsó Nándor: Buda százéves hőmérsékleti közepei. Pótfüzetek a Természettudományi Közlönyhöz, 1932/4. szám. 3 Az 1940. év első hónapjainak rendkívüli hidegét a legjobban a következő években közelítettük meg: Január—februári Január—márciusi középhőmérséklet Budapesten C° 1940 —5-90 C° 1940 -3-07 C° 1929 —5-70 „ 1929 —3 00 „ 1838 —5 15 „ 1858 —2-53 „ 1858 —5-15 „ 1830 -2-07 „ 1891 —4-95 „ 1838 -1-87 „ 2*