Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XVII. Dóczy Lóránt: A magyar légierő árvédelmi tevékenysége

A MAGYAR LÉGIERŐ ÁRVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 175 4. Ebből következett az, hogy a vetést a medertengely irányában kell végrehajtani. 5. A környező lakott területekre való tekintettel olyan bombatípust és vetőelemeket kell alkalmaznunk, amelyek mellett a biztonság követelményei még teljes mértékben kielégíthetők. 6. A vetést a vízfolyás irányával ellentétes irányban, olyan helyről kell kezdeni, ahol a torlasz végén valahol szabad vízfelület található, hogy a leváló jégrészek megindulhassanak. Azzal számoltunk ugyanis, hogy ha a jég megindulását alulról elősegítjük, a torlaszt a víznyomás át fogja törni. A célzás-biztonság és vetőszög szempontjából — beleértve a becsapódó szög értékét is — körülbelül 1000 m vetőmagasság adódik. A sorozatvetés és környezetbiztonság szempontjai miatt az 50 kg-os bombát választottuk. Most az a kérdés, hogy az átütéshez ebből a magasságból rendelkezésre áll-e a szükséges becsapódási energia. A bomba hatását, a jég kristályrendszerénél fogva is, lyukasztásnak foghatjuk fel. A becsapódási energia, a bombaátmérő és a jégvastagság ismeretében számítható a lyukasztásnál a jégben fellépő nyírófeszültség. A bomba becsapódó szöge 64°, végsebessége 140 m/sec és becsapódási energiája 49.000 mkg. A 20 cm átmérőjű bomba kerülete 63 cm. A nyírásra igénybevett felület 50 cm jég vastagsággal számolva 3150 cm

2. A bomba munkája az átütésnél, ha összes energiája az átütést végzi: m. ъ F. s = 2 A fellépő legnagyobb erő: p = rn^

=

=49M0 = 98 000 2 s 0-5 A nyírófeszültség pedig: _ 98.000 T ~ ~3150 = 31 kg/cm

2 A jég nyírószilárdsága, tapasztalati értékek szerint, ennél feltétlenül jóval kisebb. A jég átütése tehát 1000 m magasságból biztosítva van. Pontosabb számításnak a jégszilárdságnak a hőmérséklettől való nagymértékű függése miatt nincs jelentősége. A bomba késleltetése szerkezetével adott érték, 0'05 mp. Az adott végsebességgel a bomba ennyi idő alatt 7 m-t tenne meg, ha a jég átütésekor és a vízbehatoláskor nem volna ellenállás. Ha a számítást tiszta vízfelületre végezzük el, a behatolás mélysége 0-05 mp alatt 49 méterre adódik. A jég átütésekor beálló fékeződést, mint már említettem, nem lehet számszerűen reálisan figyelembe venni. De megállapíthatjuk, hogy a késleltetés ideje nagyobb a kívánatosnál. A robbanás tehát csak a mederfenékbe való behatolás után fog bekövetkezni. Ezen azonban nem tudunk változtatni. A bombák egymástól való becsapódásának távolságát gyakorlati adatok alapján 50 m-re vettük, aminek 300 km/óra gépsebességnél 06 mp sorozat-időköz