Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XVII. Dóczy Lóránt: A magyar légierő árvédelmi tevékenysége

172 DÓCZY LÓRÁNT Tisztában kell lennünk ugyanis azzal, hogy a mai nagyteljesítményű repülőgépek a hóakadályra sokkal érzékenyebbek, mint az egykoriak. A megnövekedett repülőgépsúlyok, induló- és leszállósebességek, a sérülésre sokkal érzékenyebb behúzható futószerkezetek, valamint a sítalp alkalmazhatóságának lehetetlensége a repülőterek hómentesítését teszik szükségessé. Nem is szükséges, hogy az idei tél hótömegei zúduljanak le ismét ahhoz, hogy repülőüzemünk megakadjon. Már 15—20 cm eljegesedett, összetömörült hóréteg lehetetlenné teszi a mai gyors hadigépek üzemét. A csepeli repülőtéren végzett eredményes repülőtéri hótisztítás sok értékes tapasztalatot nyújtott. A munkát alapos előtanulmányok és kísérletek előzték meg, mert tájékoztató adatok hozzáférhetően, széleskörű érdeklődésünk ellenére sem voltak megszerezhetők, ami pedig rendelkezésünkre állt, a mi viszonyainkra nem volt alkalmazható. Eszközökért először a fővárosi köztisztasági hivatalhoz fordidtunk, ahol nagy megértéssel egy hóekével felszerelt 6-tengelyes Krupp-teherautót bocsátottak rendelkezésünkre. Ez azonban a 40—50 cm vastag fagyott hóréteggel nem tudott megbirkózni. Minduntalan megakadt, és az óriási hónyomás oldalt kitérítette egyenes útjából. Ezért a további kísérleteket egy Hansa-Lloyd honvédségi lánctalpas vontató mögé kapcsolt régi mintájú fővárosi lovas hóekével folytattuk, melyet a köztisztasági hivatal céljainknak megfelelően előzékenyen átalakított és megerősített. Tapasztalatlanságunk folytán eleinte még így is sorozatosan elakadtunk vontatmányunkkal a kegyetlenül összefagyott, fúvások miatt igen változó vastagságú hóban. Ezért szükségessé vált egy mezőgazdasági tárcsás borona beszerzése, melyet egy második Hansa-vontató után kapcsolva a jeges hó összetörésére, lazítására és teregetésére az ekés vontató előtt meneteltettünk. Az eredmény így kitűnő lett. Kétszeri menet után a meglazított hóból porhó keletkezett, vastagsága a teregető hatás következtében 10 cm-rel csökkent és a rétegvastagság egyenletessé vált. Az ekével azonban még további bajunk volt. A menetirányhoz ferdén beállított ekevason az óriási hótömegek hatására keletkező oldalnyomás miatt a jármű — bárhogyan terheltük is — a nyomvonalból minduntalan kitért és így egyenes barázdák megvonása nem volt lehetséges. Ezért az eke mögé ellentartásra még egy Hansa-vontatót kötöttünk. Az így megszületett 3-vontatós karavánnal és a Weiss Manfréd-gyár részéről rendelkezésre bocsátott 10—14 hómunkással azután már gyors ütemben haladt a munka. Jelentős része volt ebben derék polgári repülőgépszerelőinknek, akik a sorozatos küzködések alatt alaposan beletanultak a mesterségbe, a tervszerű munka eredményének láttára lelkesen feküdtek bele a munkába és rövid idő alatt eke-, borona- és vontatóspecialistákká alakultak át. Ettől kezdve 13 napon át, február 15-től február 27-ig napi 10 órán át szakadatlanul zúgtak a vontatók, újabb hóeséssel és förtelmes hófúvásokkal küzködve kíméletlen következetességgel rágták magukat bele a fehér ellenségbe. Barázda barázda mellett tisztult meg a hótól. Hóvaksággal.-szemgyulladással gyötrődve, 15 — 20 fokos hidegben igazán mintaszerű odaadással dolgozott, a maroknyi szerelő-