Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)
1-2. szám - XV. Tavy Lajos: A kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek tanulságai
A KISEBB FOLYÓK 1940. EVI TAVASZI ÁRVIZEINEK TANULSAGAI. 1 (összefoglalás.) írta: TAVY LAJOS. Kisebb vízfolyásainknak, különösen pedig az ú. n. nem állami kezelésű folyóknak a szabályozása, illetve völgyük ármentesítése, bizonyos tekintetben még súlyosabb feladat, mint nagy folyóinké. Mert ha a feladat méreteiben nem is annyira nagyszabású, nem kevésbbé bonyolult és sokkal kevésbbé előkészített. Ezen kívül a kisebb folyók mentén szükséges árvédekezés sem szervezett, épp ezért hatástalanabb, mint a nagyobb folyókon. Nagyobb folyóink javarésze állami kezelésben van és így szabályozásukról és karbantartásukról a törvény többé-kevésbbé gondoskodik. Árvédelmi műveik általában véve végig megépültek, partjaikon az árvédekezés a vízitársulatok jól megszervezett kezelésében tervszerűen történik és miként az idei tavaszi árvíz alkalmával is tapasztaltuk, eredményes is, mert egy-két kisebb kivételtől eltekintve, káros kiöntések vagy gátszakadások alig fordultak elő. Nem ilyen azonban a helyzet a rendszerint nem töltésezett, sőt javarészt szabályozatlan, kisebb folyóinknál, főleg az ú. n. nem állami kezelésű vízfolyásainknál. Szabályozásuk költsége, rendszerint keskenyebb árterük miatt, nincs arányban az érdekeltség teherviselő képességével, illetve az elérhető haszonnal. Számbavehető állami támogatással történő szabályozásuknak viszont mai pénzügyi politikánk, illetve általános gazdasági helyzetünk az akadálya, továbbá a vízjogi törvényünkben érvényesülő az az irányelv, hogy az ármentesítés nem az állam feladata. Ezt az elvet azonban ma már felül kell vizsgálni, mert a bevetetlenül maradt, vagy árvíz folytán kiveszett vetésű területek elmaradt termésének kérdése az egész ország közgazdasági helyzetét érinti. Épp ezért az államnak folyóvizeink szabályozási s ármentesítési költségeiből az eddiginél jóval fokozottabb részt kellene viselnie, — miként azt a nyugati, főleg pedig a totális államok teszik. így azonban e kisebb folyók sorsa, hogy úgy mondjam gazdátlanabb, mint a hajózható folyóké. Legtöbbjüknek még nem volt végrehajtható az egységes és rendszeres szabályozása. Ezért lefolyási viszonyaik, különösen pedig a jég levonulási lehetősége kedvezőtlenebb, töltésezve alig vannak — vagy ha mégis volnának, csak ú. n. nyári gátakkal vagy depóniákkal vannak ellátva, melyeket 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1940. november 12-i ülésén tartott felolvasás.
