Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIII. Siklósi Szabolcs: A Sajó, Zagyva és Tarna 1940. évi árvizei

A SAJÓ, ZAGYVA ÉS TARNA 1940. ÉVI ÁRVIZEI 145 A város a kultúrmérnöki hivatal közreműködését a védekezés tartama alatt igénybe sem vette. Megnyugvásul szolgált, hogy a minden részletre kiterjedő előzetes intézkedések a hozzájuk fűzött várakozásnak megfeleltek. A Tarna és mellékvizeinek árvize. (2. ábra.) A víziművek fenntartását és az árvédekezést is teljes egészében az Alsótarnavölgyi Vízitársulat látja el, amelyet az árvíz a legteljesebb felkészültségben talált. A közigazgatási hatóságok már előzetesen nagyon jól megszervezett készültsége is igen sokat segített. Meg lehet állapítani, hogy a társulat művei ilyen rendkívüli árvíz elvezetésére képtelenek. Itt a jövőben csakis a teljes ármentesítésre való kiépítés segíthet. Az 1940. évi árvíz két részre tagozódik. Az élső március 15-én, a második március 23-án kezdődött és csak 31-én ért végett. Március 10-től kezdve a kemény téli időjárás enyhébbre fordult és már állandóan kisebbmérvű nappali olvadások voltak. 14-én már éjjel sem fagyott. Verpeléf 14-én reggel 118 cm-es vízállást jelentett, 15-én reggelre s a víz már 300 cm-re emelkedett, erősen áradt, a jég helyenként torlódott. Szerencsére az éjjeli olvadás megszűnt és így túlságosan rohamos áradás nem következett be. A két árvíz közötti apadás az újból beállott 8—9 fokos éjszakai hidegnek volt a következménye. 18—19-én nappal sem emelkedett a hőmérséklet a fagypont fölé. A 22—23-án megindult kisebb esőzés, valamint az éjjeli fagy megszűnése megindította a Mátra északi oldalán levő közel 1 m-es hótömegeket is, és olyan árvíz keletkezett, hogy Verpeléten az eddig észlelt legnagyobb árvíznél is 36 cm-rel magasabb víz volt. A vízmérce felett néhány km-rel az árvíz egyrésze kilépett a mederből és a vízmércét megkerülve, 1 km-rel lejjebb folyt vissza a Tarnába. E nélkül nem 36 cm, hanem legalább 50 cm lett volna a különbség az eddig észlelt legnagyobb vízhez képest. Igen nagy szerencsének mondható, hogy a két árvíz között 3—4 napos átmeneti idő volt. Az első árvíz felszaggatta a jeget és így igen sok jégtorlasz keletkezett, amelyeknek megbontásáról, leeresztgetéséről gondoskodni kellett és lehetett. 16-tól egészen 23-ig állandóan 2—3 helyen folyt a jégrobbanás Egyidejűleg kézi erővel is megindult a jégtorlaszok eresztgetése és e téren csak a legteljesebb elismerés hangján lehet szólni a községek céltudatos, lelkiismeretes, bátor munkateljesítményéről . Már az első árvíz alkalmával voltak kisebb túlfolyások a töltések tetején a jégtorlaszok miatt (Tarnaörs, Visznek, Nagyfügged stb.), de a töltéseken kívül felgyülemlett tetemes mennyiségű víz nem ebből keletkezett; hanem a rengeteg hó elolvadásából, ugyanis nemcsak az ártér területéről, hanem a kívüleső magaslatokról is idefolyt a hólé, mert a megfagyott föld semmit sem tudott belőle elnyelni. Szerencse volt, hogy a két árhullám közben több mint 1 m-es apadás is volt a vízfolyásokon, mert így az összegyűlt belvizek jórésze ez alatt az idő alatt a meglévő zsilipeken lefolyást talált. Vízügyi Közlemények. 10