Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XIII. Siklósi Szabolcs: A Sajó, Zagyva és Tarna 1940. évi árvizei

A SAJÓ, ZAGYVA ÉS TARNA 1940. EVI ÁRVIZEI. (:! ábrával.) írta: SIKLÓSI SZABOLCS.

1 A következőkben a legszűkebb keretbe fogva ismertetem a miskolci m. kir. kultúrmérnöki hivatal működési körzetébe tartozó kisebb folyók 1940. évi tavaszi árvizeinek levonulását és tapasztalatait. Ide tartozik a Sajó és vízrendszerében a Bódva; továbbá a Zagyva és a vízrendszeréhez tartozó Tarna, valamint az utóbbi kisebb mellékvizei, a Tarnóca, a Bene- és a Gyöngyös-patak. A Sajó-folyó (1. ábra) vízgyűjtőterülete a torkolatánál 6500 km

2. A Rima betorkolásától a Hernádig terjedő szakasza kereken 100 km hosszú. Átlagos esése 50—60 cm/km. Kisvízmennyisége 4 m

3/sec, árvize az 520 m

3/sec-t is eléri. A meder középszakasz jellegű: erősen kanyargós, vándorló; Putnoknál átlagosan 30 m, Miskolcnál 50 m széles. Hordaléka kavics. Árvédelmi művek a Sajó-folyón Bánréve, Hét. Putnok. Sajónémeti, Sajóvelezd és Dubicsány községek határában vannak, négy külön öblözet védelmére. (17 km védgát, 1700 kat. hold árterület.) Az árvédelmi töltés koronaszélessége 20 m, vízfelőli rézsűje 1 :2, szárazfelőli rézsűje 1 : 1*5 hajlású. A koronamagasság az építés után észlelt 1937. évi legmagasabb árvízzel színei. Ezért tervbevették a töltés fokozatos átépítését 30 m koronaszélességre és az árvíz szine felett 0

f50 m biztonságra. (A munkálatok 1941-ben megindultak.) Miskolcon az ú. n. Csorba-telepnek van még körgátja. A Bódván csupán depóniák vannak, az alsó 20 km-es szakasz kivételével, ahol szabályozás egyáltalában nem történt. A Bódva vízmennyisége általában a Sajó hozamának 1/

3-ára tehető. A Bódva torkolatánál duzzasztózsilip van, amely az ú. n. Kis-Sajó élővízellátását szolgálja. Miskolc alatt a Sajó nagy árvizei a Hejő völgyébe is áttörnek és így tulajdonképen a Hejő árvize a Sajóból is tápot nyer. Ezen a ponton érintkezik a Délborsodi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat külvízrendezésének programmja a Sajó és a Hejő rendezésével. A társulat az 1941. évben megkezdte a miskolci rádióállomástól kiindulva a Sajó jobbpartján délnek húzódó töltés kiépítését, amellyel a Hejő völgyét mentesíteni fogja. A Zagyva-jolyó (2. ábra) vízgyűjtőterülete a Tiszába ömlésnél kereken 5700 km

2. Hordaléka homok, finom iszap. Árvize a 300 m

3/sec-ot is eléri. A Zagyván összefüggő szabályozás és ármentesítés nem történt. A völgyében fekvő kisebb községeknek, Hatvan kivételével, nincsenek említésre méltó védműveik. 1 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési szakosztályának 1940 november 12-én tartott ülésén elhangzott előadás.