Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XII. Serf Egyed: A Hernádvölgy és a Ronyva-patak 1940. évi árvize

A HERNÁD ÉS A RONYVA-PATAK 1940. ÉVI ÁRVIZEI 133 torlaszok. Az alsóbb részeken — így Hernádnémetinél — a jégdugulások idézték elő a legmagasabb vízállást. A jég elvonulása után érkező jégmentes árhullám már csak elnyújtotta a tetőzést, de nem haladta meg a jeges értéket. A Hernád mellékvizeinek árvize. A Hernád folyó 4 jelentékenyebb jobbparti mellékvize a Garadna-patak, Yasonca-patak, Béluspatak és a Vadász-patak (2. ábra). Ezek eredetileg a Hernádszurdoknál kiágazó és Hernád jobbpartján haladó 70 km hosszú ipari csatornába, a Kisker nád-Bársonyos malomcsatornába torkoltak. Ma már a Garadnapatak kivételével a többi három a 5. ábra. Szikszó környékének helyszínrajza. malomcsatorna keresztezésével közvetlenül a Hernádba folyik. Medrük 18—27 m

3/sec árvízre van méretezve. Közös bajuk volt, hogy medrüket a hófúvás teljesen betemette. A kultúrmérnöki hivatal javaslatára az érdekeltség ásott ugyan a hóba egy vezérárkot, azonban ez nem bizonyult eredményesnek. A tavaszi olvadás ugyanis erős éjszakai fagyokkal váltakozva következett be. A nappali olvadások eredményekép a vezérárok fenékén felgyülemlett a víz, mert a hó helyenként beszakadt és a kisméretű vezérárok vezetőképességét megszakította. Az éjszakai 15—20°-os fagyok viszont az árok fenekén összegyűlt vizet megfagyasztották és így az olvadás és fagy váltakozása csak azt eredményezte, hogy még több jég került a mederbe. Amikor az olvadás általános lett, az összefagyott hótömbök összecsúsztak és tökéletesen eltömték a medret. Az árvíz a 4 mellékvízfolyáson március 25. és 26-án egyidőben következett be és 40 4. ábra. A Hernád-folyó vízállásai.