Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XII. Serf Egyed: A Hernádvölgy és a Ronyva-patak 1940. évi árvize

A HERNÁD ÉS A RONYVA-PATAK 1940. ÉVI ÁRVIZEI 133 torlaszok. Az alsóbb részeken — így Hernádnémetinél — a jégdugu­lások idézték elő a legmagasabb víz­állást. A jég elvonulása után érkező jégmentes árhullám már csak elnyúj­totta a tetőzést, de nem haladta meg a jeges értéket. A Hernád mellékvizeinek árvize. A Hernád folyó 4 jelentéke­nyebb jobbparti mellékvize a Ga­radna-patak, Yasonca-patak, Bélus­patak és a Vadász-patak (2. ábra). Ezek eredetileg a Hernádszurdoknál kiágazó és Hernád jobbpartján hala­dó 70 km hosszú ipari csatornába, a Kisker nád-Bársonyos malomcsator­nába torkoltak. Ma már a Garadna­patak kivételével a többi három a 5. ábra. Szikszó környékének helyszínrajza. malomcsatorna keresztezésével közvet­lenül a Hernádba folyik. Medrük 18—27 m 3/sec árvízre van méretezve. Közös bajuk volt, hogy medrüket a hó­fúvás teljesen betemette. A kultúr­mérnöki hivatal javaslatára az érde­keltség ásott ugyan a hóba egy vezér­árkot, azonban ez nem bizonyult ered­ményesnek. A tavaszi olvadás ugyanis erős éjszakai fagyokkal váltakozva következett be. A nappali olvadások eredményekép a vezérárok fenékén felgyü­lemlett a víz, mert a hó helyenként beszakadt és a kisméretű vezérárok vezetőképességét megszakította. Az éj­szakai 15—20°-os fagyok viszont az árok fenekén összegyűlt vizet megfa­gyasztották és így az olvadás és fagy váltakozása csak azt eredményezte, hogy még több jég került a mederbe. Amikor az olvadás általános lett, az összefagyott hótömbök összecsúsztak és tökéletesen eltömték a medret. Az árvíz a 4 mellékvízfolyáson március 25. és 26-án egyidőben következett be és 40 4. ábra. A Hernád-folyó vízállásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom