Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - XII. Serf Egyed: A Hernádvölgy és a Ronyva-patak 1940. évi árvize

Л HERNÁD ÉS A RONYVA-PATAK 1940. ÉVI ÁRVIZEI 131 és folyás. Három napig tartó eredménytelen robbantás után — amikor a víz megnőtt — a torlasz megindult és minden várakozás ellenére a nélkül vonult le, hogy Kassa város rozoga duzzasztóművét elsodorta volna. 12 órával később érkezett le a Hernád felsőbb szakaszáról egy 3 km hosszú és több méter magas torlasz, amely a határon túl, Kosztolánynál képződött . Létezéséről már a MÁV üzemi telefonján beszerzett értesülés alapján tudtunk. Nagy szerencsének mondható, hogy a hatalmas jégtömeg már jégmentes medret és így szabad lefolyást talált, mert végzetes csapás következett volna be, ha a kassai jégtorlasz hátára futott volna. A Hernádvölgy helyzete. A kassai jégtorlasszal egyidőben a Hernád magyar szakaszán még 9 helyen képződött torlasz (2. ábra). Csány felett, a hidasnémeti közúti híd felett, Vizsolynál, Abaújkérnél, a hernádszentandrási kanyarban, a felsődobszai duzzasztó alatt, Nagykinizs határában és a gesztelyi közúti híd felett. Kivétel nélkül olyan pontokon, ahol valamilyen oknál fogva csendesebb a folyó mozgása, tehát elsősorban duzzasztóművek felett (Csány, Hidasnémeti, Abaújkér, Hernádszentandrás), továbbá sekély gázlóknál. Ezek a torlaszok is a kassaihoz hasonlóan viselkedtek. Két-három napig ültek egyhelyben, majd amikor a víz annyira megnőtt, hogy felemelhette a jeget, elvonidtak. A hidasnémeti híd feletti torlasz elvonulását alkalmam volt látni március 27-én szürkületkor. A torlasz képződését a hernádszurdoki duzzasztómű és a közúti híd felett erősen elfajult folyószakasz együttes hatása okozta. Megközelíteni nem lehetett, de távolról 800 m-re becsültem a hosszát. A hidasnémeti közúti hídon állami vízmérce van elhelyezve, és március 27-én este a jég elvonulását rohamos áradás előzte meg. 5 perc alatt 30 cm-t emelkedett a vízállás és 15 perc alatt 8 fokos vízállásról 10 fokra emelkedett. Ez a magas víz végre megemelte a két nap óta egyhelyben ülő torlaszt, amelynek alsó végéről ijesztő sebességgel érkezett a közúti hídhoz a törmelékesebb jég. Ezt követték a nagyobb jégtáblák, kettő-három egymás hegyén-hátán. A víz sodra a híd jobbparti pillérjének vitte a jégtáblákat, amelyeknek mérete gyakran meghaladta a 100 m

2-t. A jég keménységére jellemző, hogy 50 — 60 m

2-es és 1 in vastag jégtáblák a pillérnek ütődve nem törtek ketté, holott a felszíni sebesség becslésem szerint meghaladta a 25 m/sec-ot. Mintegy ő—6 percig tartott a torlasz vonulása, mely idő alatt a vasbeton közúti híd felszerkezete valósággal rengett a jégtáblák ostromától. Az alsóbb szakaszon képződött jégtorlaszok csak később mozdultak meg. így amíg a kassai torlasz március 26-án indult meg, a hidasnémeti torlasz 27-én este, a gesztelyi 28-án. Az egész Hernádvölgyet elöntötte a víz. A völgy nyugati szélén vezető vasút és a keleti hegylánc iába között sík tenger volt, amelyből a magasabb terepen települt községek mint szigetek állottak ki. A völgyet keresztező közutak töltésein több kilométer szélességben bukott át az áradat. Egy-egy útnál 1 —12 m-es vízszintkülönbségek állottak elő, és az ártéii nyílásokon, áteresztőkön 4 — 5 m/sec sebességgel lövelt át a víz. Természetesen ezt a nagy sebességet tartósan csak a jól megépített újabb készítésű műtárgyak bírták, 9*