Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - X. Mantuano József: A Sió, Sárvíz és Kapos 1940. évi márciusi árvizeinek ismertetése

112 MANTUANO JÓZSEF akkor nem, amikor a vízállás Dombóvárnál a +4'50 m-re kiépített töltéseket Г0 m-rel haladta túl. A Kaposvizi Társulat adatszolgáltatása szerint március 16-án az árvíz elérte az 5'50 m vízállást. Mellékesen jegyzem meg, hogy 1931. február 23-án már egyízben felemelkedett a víz +4-20 m-ig, de екког a meder még ezen a szakaszon nem volt szabályozva. Dombóvár (4. ábra) a Kapós balpartján a környező dombokon épült a budapest—fiumei vasút mellett és mint élénk vasúti csomópont, már a háború előtt nagy fejlődésnek indult. Ennek folytán egészen új község keletkezett az Esterházy 4. ábra. A dombóvári árvíz hercegi hitbizományi uradalom által rendelkezésre bocsátott területen. A terület mélyebb fekvésű részeit, amelyek a Kapós árterébe esnek, a vasúti töltés megvédi a közvetlen elöntéstől, azonban a balparton betorkolló Konda-patakon keresztül mégis bejátszik a védett területre a Kapós árvize. A Konda-patak partján van ugyan töltés, amely a mélyebb területeket a visszaduzzadó vizektől eddig megvédte. Azonban a +4-75 m koronamagasságú töltést ezúttal átlépte a 75cm-rel magasabb Kapos-árvíz és elöntötte Újdombóvár mélyebb fekvésű részeit, különösen a Szuhai dombnak csúfolt laposabb területet. A Kapós önmagában is nagy kárt okozott volna, azonban fokozta a bajt, hogy ugyanakkor a Konda-patak vize is megáradt és a már elöntött területre rájutva, ott még megemelte a vízszint mintegy 35—45 cm-rel. A vízszinemelkedés közvetlen oka a Dombóvári körülfogó vasúti töltés és hídnyílásai. Az áradás következtében az újdombóvári vasútállomást nem lehetett gyalog megközelíteni, egész házsorokkerültekvízbe (XXVII. képoldal). Elöntötte