Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VIII. aknaszlatinai György István: Az 1940. év gép belvízmentesítésének tanulságai

AZ 1940. ÉV GÉPI BELVÍZMENTESÍTÉSÉNEK TANULSÁGAI 87 is csak tört része, meg kell állapítanunk, hogy a belvízszivattyúk jellegüket tekintve lényegesen különböznek az iparban és közlekedésben használt gépektől. Ennek ellenére még ma is gyakran halljuk, hogy az eddigi szerkesztési elvek szerint épített szivattyúktól eltérni nem lehet és nem célszerű. Az ipari gépekhez hasonló szerkesztési elvek alapján készült belvízszivattyúkhoz való merev ragaszkodás pedig lehetetlenné teszi — rentabilitásának alapjaiban támadja meg — a korszerű belvízmentesítést. Ugyanis nem lehet szem elől téveszteni, hogy a belterjes mezőgazdasági termelésre való törekvésben minden többlet befektetés és többletmunka költségének meg kell térülnie a nagyobb terméseredményből. A mezőgazdaság céljait a belvízmentesítés tehát csak addig szolgálja, míg átlagévi összes költsége (tehát a befektetett tőke kamatvesztesége, leírása, az üzemköltség és fenntartás) kevesebb, mint az általa elért átlagévi többlethozam értéke. Vizsgáljuk tehát, hogy a kihasználási fok milyen befolyással van a szivattyúzás bruttó költségére. A részletes számítás messzire vezetne. Itt csak egy számpéldával világítom meg a kérdést. Egy 1 m

3 víz felemelésére berendezett, régi szerkesztési «Ivek alapján épült belvízmentesítő szivattyútelep gépészeti berendezésének és építési részének együttes költsége mai értékben kb. 200.000 P. Ilyen szivattyútelepek 1 métertonna vízfelemelő munkájának üzemanyagköltsége kb. 0'0f> fillér. Ha a szivattyútelep emelőmagassága 6 m, éjjel-nappali üzemmel egy év alatt 189,216.000 métertonna munkát végezne. Ha a kihasználási fok 0-5%, a hasznos munka csak 946.080 métertonna. A 200.000 P befektetési tőke állandó költsége kamatveszteség, tőkeleírás, fenntartás, felügyelet, kb. a befektetett tőke 12%-a, azaz 24.000 P évente. A 946.080 métertonna munkának üzemanyagköltsége pedig csak 473 P. Az 1 m

3/sec vízteljesítményű szivattyútelep átlagévi üzemének összes költsége tehát 24.473 pengő, amiből az 1 métertonna vízemelésre eső összes költség 2'6 fillér. Ebből 255 fillér állandó teherre, ()\5 fillér pedig üzemanyagköltségre jut. Annak igazolására, hogy milyen fontos és nagy szerepe van a kihasználási foknak gépi berendezések tervezésénél és gazdaságossági számításainál, kiszámítom itt, hogy mibe kerülne 1 métertonna vízemelő munka, ha ennek a szivattyútelepnek kihasználási foka 50% volna és mennyi jutna a bruttó költségből az állandó teherre, és mennyi az üzemanyagköltségre. 50%-os kihasználási fok esetén a szivattyútelep egy év alatt 94,608.000 métertonna munkát teljesítene, aminek üzemanyagköltsége 47.304 P. Az állandó teher maradna a régi, 24.000 P, a bruttó költség tehát71.305 pengő és 1 métertonna munka bruttó költsége 0'075 fillér volna, amiből törlesztésre jutna 0-025 fillér, üzemanyagköltségre pedig 0"05 fillér. A fenti számpéldával is igazolni akartam adatgyűjtésem azon eredményét, hogy az 1 m

3 víz felemelésére jutó üzemanyagköltség és állandó törlesztési teher a kis kihasználású, eddigi szerkesztési elvek szerint épült belvízmentesítő szivattyútelepeknél úgy viszonylik egymáshoz, mint kb. 1 : 35. Ez azt jelenti, hogy lia 1 m

3 víz felemelésére jutó üzemanyagköltség pl. 0-l fillér, akkor az 1 m

3 víz felemelésére jutó állandó teher (törlesztés és fenntartás) kb. 35 fillér. Az ipari gépek szerkesztési elveinek és gazdaságossági vizsgálatának széleskörű irodalma tisztázta már, hogy valamely gépi berendezés tökéletesítésébe csak addig érdemes tőkét befektetni, amíg az egységnyi termeivényre jutó üzemanyagköltség és amortizáció egyenlő értékű.