Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - VIII. aknaszlatinai György István: Az 1940. év gép belvízmentesítésének tanulságai

82 GYÖRGY ISTVÁN Ezek a számok elég világosan bizonyítják, hogy az 1940-es katasztrofális év belvizei által okozott kár a magyar nemzetgazdaság szempontjából is jelentős összeg. Vizsgáljuk meg a kár nagyságát külkereskedelmünk tükrében is. 1938. évi gabonakivitelünk értéke 68,302.000 P, vágó- és igásállatkivitelünké 64,274.000 P, baromfi, élő és leölt állat kivitelünké 26,436.000 P, villamos gépekben elért kivitelünké 25,463.000 P, vas- és fémgyártmányokban elért kivitelünké 17,478.000 P. Látjuk, hogy külkereskedelmi forgalmunkhoz arányítva is milyen nagy jelentősége van a 40,000.000 pengős kárnak! A kialakulófélben lévő új európai rend Magyarországtól nagy termelési teljesítményeket vár. Nemzetünk ezeréves fennállását ezen az ősi földön eddig fegyverrel és vérrel tudtuk biztosítani. Az újabb ezeréves fennállás biztosítékát a munkában és termelésben kell látnunk. Az új európai rend csak annak a kezében fogja meghagyni ezt a nagy lehetőségeket nyújtó, tej jel-mézzel folyó Kánaán földjét, aki azt értékelni, kincseit és lehetőségeit munkával kiaknázni tudja. Ha kitűnően bevált árvédelmi rendszerünk, Sajó Elemér szerint, a tudomány fegyverével vívott új honfoglalás volt, a belvizek elleni harcot az új Európában való megmaradásunk biztosítása érdekében vívott harcnak kell tekintenünk. Magyarországra mind a mezőgazdasági többtermelés, mind a minőségi termelés tekintetében nagy feladatok várnak. Kétségtelenül agrárország vagyunk. Éghajlatunk, talajunk, termelési adottságaink jóval túlszárnyalják nyugati, és részben keleti szomszédaink lehetőségeit is. Mégis azt kell látnunk, hogy átlagos terméseredményeink mennyiség szempontjából, az egységnyi bevetett területre vonatkoztatva, lényegesen alacsonyabbak nyugati szomszédaink atlagainál. Az 1938-as európai mezőgazdasági statisztika szerint ugyanis a terméseredmények átlaga hektáronkint q-ban a következő: Németország Magyarország Bulgária Jugoszlávia Románia Búza 27-4 16-6 15-4 14-2 12-6 Kukorica 27-3 22-7 7-6 17-3 10-2 Burgonya 175-9 73-5 31-8 • 63-9 86-4 Cukorrépa 309-8 220-1 109-7 190-7 153-8 Hüvelyesek 15-4 10-8 6-8 9-1 7-4 Földterületünk termelés szempontjából való kihasználása ugyancsak messze alatta marad a nyugati átlagnak. A térképeinken oly sűrűn szereplő „időnként nedves" megjelöléseknek el kell tünniök; így kb. 1,800.000 kat. holdnyi — ma csak nádat, kákát termő, esetleg savanyúfüves legelőt adó — területet tudnánk a belterjes termelés céljaira meghódítani. Felmerülhet itt az a kérdés, hogy a tökéletes belvízmentesítést kell-e előbb megvalósítanunk, vagy a belterjesebbé váló termelés fogja fokozatosan a mind tökéletesebb belvízmentesítést igényelni.