Vízügyi Közlemények, 1941 (23. évfolyam)

1-2. szám - I. Trummer Árpád: Az idei országos árvíz

AZ IDEI OBSZÁGOS ÁBVÍZ 5 csapadékból eredő vizek levezetésére épültek, a szivattyúzásnál pedig a vizek levezetésére hosszabb, 20—30 napos időszakot vettek számításba, feltételezve, hogy ezalatt a mezőgazdaság még nem szenved helyrehozhatatlan károkat. Az idén, amikor a lefolyásra kerülő vízmennyiség messze túlhaladta az átlagot, sem a csatornák, sem a szvattyútelepek nem voltak képesek a belvízzel megbirkózni. A vizek szétterültek az ősi mélyedésekben és többszázezer holdnyi termőföld került víz alá, olyan helyeken is, amelyek a folyótól nagy távolságban vannak és ahol az árvíz nem is járt. Az idei árvíz kártételeinek az a része, amely a mezőgazdaság termőföldjeit sújtotta, elsősorban a belvizekből eredt. Leginkább nem szabályozott és töltésekkél nem védett kisebb vizeinken történtek azok az árvízkárok, melyek elsősorban az emberi településeket, községeket és tanyákat sújtották, a lakosságban pedig leírhatatlan rémületet keltettek és sok szenvedést okoztak. Ezeket megelőzni a mai helyzetben nincs módunkban. Ilyen helyeken a védekezés is nehéz, legtöbbször kilátástalan, mert megfelelő védőanyag nincs előkészítve és ha összegyűlik is a kirendelt közerő, csakis a sebtében előtalálható kisegítő eszközökkel tud védekezni a tomboló árvíz ereje ellen. Nagy segítség ilyenkor, ha a védekezést szervezett erő végzi, amely a mentési munkálatokat tudatosan és szakszerűen vezeti. Ilyen segítsége volt a bajbajutott lakosságnak az idei árvíz alatt a m. kir. honvédség, amelynek csapatai mindenütt megjelentek, ahol erre szükség volt. Meg kell viszont állapítanunk, hogy a szervezett árvédelem. mely különösen a Duna jeges árvizénél állott súlyos feladattal szemben, igen jól megállotta helyét. Töltésszakadás a rendszeresen megépült gátakon csak egy helyen, Lórévnél történt. A kevésbbé megfelelő töltéseknél a Dunán három helyen, azonkívül a LatorcaOndaván egyik társulat szakaszán törte át a víz ereje a védővonalat. Az ekként elöntött terület 11.450 kat. hold, elenyésző csekély a nem védett folyóktól és a belvizektől elöntött területekhez képest. Külön ki kell emelnem azt a heroikus küzdelmet, amelyet a román határ mentén fekvő, a határ által kettéosztott társulataink vívtak a határon túl lévő gátszakadások következtében rájukzúduló árvíztömegekkel. Ezek a társulatok a határ mentén előrelátással megépített ú. n. trianoni gátak, vagy ideiglenes védővonalak mentén védekeztek és a hosszú időtartam ellenére is — néhány ezer hold kivételével — sikerült a gondjaikra bízott magyar földet az elöntéstől megvédeniök. Ezért csak köszönet és elismerés illetheti őket. Az árvízről számszerű mérleget kívánván adni, megemlíteni, hogy összesen mintegy 1,540.000 kat. hold volt hosszabb-rövidebb ideig víz alatt. Ebből az állami kezelés alatt nem álló folyókra 865.000 kat. hold, a belvizekre pedig 663.000 kat. hold esett. Természetes, hogy ez a nagy terület nem mind veszteség a mezőgazdasági termelésre nézve, hiszen voltak helyek, ahonnan az árvíz néhány napon belül letakarodott, a társulati területeken pedig a folytonos szivattyúzás hatására a vizek nagyrésze még április első felében visszahúzódott az elöntött földekről. Május közepén még mintegy 40.000 kat. hold volt elöntve s ennek jórésze kiesett a termelésből. Az árvíz által megrongált épületek nagyrésze kijavítható, mintegy 4000 épületet azonban teljesen újra kell építeni.