Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)

1. szám - VI. Tóth Magdolna: A Balatonvidék fejlődése

A BALATON VIDÉK FEJLŐDÉSE 133 elzárva a nemzetközi víziforgalomtól, a Dunától, csaknem kizárólag a fürdőélet érdekében dolgozik. Kivétel csak a Badacsony —Fonyód közötti teherforgalom, amely Somogy vármegye bazalt útikőszükségletét látja el. A teherforgalom többi része a villaépítésekhez és partfalakhoz felhasznált építőanyagok szállítására jut. A személyforgalom 99%-ban az üdülés és kirándulás céljait szolgálja, átmenő utasforgalom csakis a szántód—tihanyi révnél van. A rövid, két hónapig tartó fürdőidény után a hajók majdnem üresen járnak, s ezeken a hajókon az utasforgalomból származó jövedelem alig elegendő a járatok dologi kiadásainak fedezésére. A teherforgalom legnagyobb része a zalai oldalon termelt kiváló minőségű vörös építőkő és bazalt átszállításából adódik. A gabona- és faforgalom csak kis százalékát teszik az összes forgalomnak. A kőforgalom erősen emelkedett, mert míg 1935-ben csak mintegy 40 ezer tonnát, 1936-ban már kereken 75 ezer tonnát szállítottak hajón. Ebből kb. 10 ezer tonna a somogymegyei útépítésekhez ment, 25 ezer tonna pedig a balatonmenti építkezési kedv megnövekedését jelzi. A Sión csupán 1166 tonna ment tovább víziúton, mert a kő a kétszeri átrakás és a közbeeső, tengelyen való szállítás árát nem bírja el. * A balatonvidék további fejlődése érdekében a legsürgősebben megoldandó feladat a Balatonnak a nemzetközi víziüthálózatba való bekapcsolása, amivel a partmenti lakosság állandóbb munkaalkalomhoz jutna, s a balatoni „élet" fokozatosan az egész évre kiterjedne. A Balaton melletti bányák útburkolati és építőkövének az olcsóbb víziúton való megmozdulása, a rövid fürdőévad után tétlenségre kárhoztatott balatoni hajózás munkaalkalma és emellett a balatoni fürdőtelejtek élelmiszerrel való ellátása oly fontosságú kérdés, amelynek érdekében a Sió hajózhatóvá tételét és Siófoknál egy hajózó zsilip létesítését a balatoni gazdasági és fürdőélet szempontjából minél előbb meg kell oldani. IRODALOM. Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton liidrográfiája. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredménye. I. kötet, 2. rósz. Budapest, Kilián, 1913. Dr. Cholnoky Jenő: A Balaton. Budapest, Franklin. Dr. Jankó János: A balatonmelléki lakosság néprajza. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredménye. III. kötet, 2. rész. Budapest, Kilián, 1902. Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotainak leírása. Budapest, Hornyánszkv, 1920. Dr. Lukács Károly: A Balaton. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1931. Dr. Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredménye, III. kötet, 4. rész. Budapest, Kilián, 1900. Dr. Dalmady Zoltán: Magyarország balneológiai értékei. Dr. Sziklay János: Balatonunk egészségügyi, gazdasági és turisztikai értéke. Budapest, Országos Pázmány Egyesület. Dr. Domyay—dr. Vigyázó: A Balaton és környéke. Dr. Takáts Gyula: A somogyi Nagyberek. Kenessey Béla: A Balaton. Budapest, О. V. I. 1928. Prinz Gyula: Magyarország. Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Prém Lóránt: A sportok idegenforgalom-emelő hatása.