Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - IV. Hidvéghy László: Szennyvíztermelőtelepek tervezése és üzeme
92 HIDVÉGHY LÁSZLÓ kellemetlen szagot áraszt és így föltöltésre csak lakott helyektől távol használható fel, miáltal a legtöbb esetben lényegesen megnövekednek a szállítási, illetve kezelési költségek. Növekszik a szervesanyag tartalom — tehát a homokfogó működése romlik — abban az esetben is, ha a vízsebesség eloszlása a homokfogó keresztszelvényében nem egyenletes és ezáltal a tényleges vízsebesség a homokfogó egyes helyein jóval a számításból kiadódó átlagos 0-30 m/mp alá süllyed, vagy afölé emelkedik. Hirtelen keresztszelvényváltozások a homokfogóban, a főgyűjtők erős görbülete közvetlen a homokfogók előtt igen sokszor a sebességek eloszlását és ezzel a homokfogók működésének jóságát károsan befolyásoló körülményekké válhatnak. 17 60 2. ábra. Síkfenekű, függőleges oldalfalú homokfogó. A homokfogó legelterjedtebb, illetve legegyszerűbb alakja — amennyiben kellő alapterület áll rendelkezésre — a beömlési küszöbhöz képest 0-50—1-50 m-nyire lemélyített síkfenekű, függőleges oldalfalú medence (2. ábra), ahol a lemélyített rész a leülepedett anyag tárolására szolgál. A helyi viszonyoktól függően egy, kettő vagy három medence van párhuzamosan kapcsolva ; több medence alkalmazása egyrészt az üzembiztosság, másrészt — a szennyvíznél föllépő nagy menynyiségiingadozások miatt — az átfolyó víz sebességének egyenletessé tétele szempontjából célszerű. Ugyanis szennyvízátemelőtelepeknél a lefolyó vízmennyiség — amint erre később rátérek — meglehetős tág határok között ingadozik. Nagyobb vízmennyiségeknél, több medence bekapcsolásával a kívánt mértékre csökkenthetjük az átfolyó víz sebességét. Az érkező vízmennyiségek növekedése esetén különben az átfolyási keresztmetszet mintegy automatikusan növekszik azáltal is, hogy a vízállás, illetve vízmélység a homokfogóban növekedik. Elérhetjük az egyenletes átfolyási sebességet a homokfogók keresztmetszeti alakjának megfelelő kiképzésével is. (3. ábra.)
