Vízügyi Közlemények, 1940 (22. évfolyam)
1. szám - V. Rohringer Sándor: A budapesti északi kikötő modellkísérlete
A BUDAPESTI ÉSZAKI KIKÖTŐ MODELLKÍSÉRLETE. írta : ROHRINGER SÁNDOR. A Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa a budapesti alsó rakodópartokról mindinkább kiszoruló teherhajók és főleg építőipari anyagok részére Budapest területén újabb kikötő létesítésével foglalkozik, amely célra legalkalmasabbnak látszik az újpesti kikötőtől délre a Rákos-patak torkolatáig terjedő terület.(1. ábra). Ezzel a tervvel kapcsolatban felmerült az a gondolat is, hogy olyan kikötőt kellene létesíteni, amely egyszersmind evezősversenypálya céljaira is szolgálna. A kérdést olyképen gondolták legegyszerűbben megoldhatónak, hogy az új kikötő az újpesti kikötő egyenes meghosszabbításában létesülne s ezáltal az evezősök részére 2100 m hosszú egyenes pálya adódnék; ebben az esetben az újpesti kikötő jelenlegi bejárata megszűnnék, s helyette a meghosszabbított kikötő alsó végén új bejárat (c) létesülne. A másik megoldás az volna, hogy a jelenlegi bejárat (a) megmaradna s így a kikötőnek a jelenlegin kívül egy új alsó bejárata is lenne (a és с). A kétféle megoldás előnyeinek, illetve hátrányainak tanulmányozása céljából a Közmunkák Tanácsának felkérésére a műegyetem vízépítéstani tanszéke laboratóriumában modellkísérletet végeztünk. Rendelkezésre álló adatok: egy-egy helyszínrajz, a tervezett új kikötő kétféle változatáról; a Duna medrének alakulatát ábrázoló helyszínrajz a m. kir. folyammérnöki hivatal felvétele szerint; a Duna vízszínesésének adatai a lánchídi mércén 0-tól4-5 m-ig terjedő vízállások esetén. A modell készítése. Mind az új pesti-kikötőnek, mind a tervezett új kikötőnek a modelljét elkészítettük, éspedig a rendelkezésre álló helyhez mérten hossz- és szélességi mértékben 1 : 200, magassági mértékben 1 : fi ti-6 arányban. A modell tehát a mélységi méretekre torzítva készült. Az 1 : 66-6 mélységi arányt azért választottuk, hogy a torzítás ne legyen túlzott; ilyen módon ugyanis a helyszínrajzi méretek és a mélység közötti torzítás viszonya a modellkísérleteknél még célszerűen megengedhető 1 : 3 határt nem lépi túl. A vízmennyiségeket illetően megjegyezzük, hogy azokat a kísérletnél néni volt szükség számításba venni, mert a kísérleti tanulmány tárgya a kikötő vízszintje alakulásának tanulmányozása volt, amit a lánchídi mércére vonatkoztatott különböző vízállások esetében végeztünk el. Ennek megfelelően a modellben nem ábrázoltuk a Duna teljes szélességű szelvényét, hanem annak csak a szigettől mért 150 — 200 m széles sávját. A Duna szelvényének többi része ugyanis a kísérlet eredményére úgysem lett volna befolyással. A modellt, melynek hossza 13-0 m, szélessége 3-20 m volt, bádoggal bélelt facsatornába építettük be. Minthogy a kikötőben olyan vízsebesség, amely mélyü8*
