Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XVI. Németh Endre: Olaszország ivóvízzel való ellátása

556 NÉMETH ENDRE a hálózati nyomás nagyságának ismerete a vízszolgáltatás szempontjából igen fontos, a hálózat 87 helyén rajzoló manométereket helyeztek el. Ezeknek az adatai alapján bármely időpontra vonatkozólag rétegvonalszerü térkép készíthető a hálózatban uralkodott nyomásról és pedig olymódon, hogy a különböző pontokra a nyomásnak és a terepmagasságnak figyelembevételével számítják ki a város legalacsonyabb, a tengerszint felett 100 m magasan fekvő, részére vonatkoztatott nyomómagasságot. A 8. ábrán feltüntetett, az egyenlő nyomású helyeket összekötő rétegvonalak az. 1937. évi július hó 6-án észlelt állapotot tüntetik fel. (Az eredeti térképen a rétegvonalak 1-méteres magasságkülönbségnek feleltek meg, a jobb áttekinthetőség; végett az ábrán csak az 5 méteres rétegvonalakat tartottuk meg.) A hálózatnak hosszú ideig csak a Sforza-kastély tornyaiban létesített összesen 2700 m

3 befogadóképességű tárolómedencéje volt. Az 1932-ben észlelt csúcsfogyasztás nagysága azonban arra indította a vezetőséget, hogy a tárolási lehetőségeket növelje. Csekély mértékben a Sforza-kastély víztornyainak befogadóképességét is lehet emelni, a tulajdonképeni tárolás mégis az új emelőtelepekkel kapcsolatosan létesített földalatti szolgálati medencékben történik. A 11. ábrán látható a szolgálati medencék befogadóképességében 1932 óta beállott növekedés, míg ugyanazon idő alatt a víztornyok befogadóképessége változatlan. A kiszolgáltatott víz mérésére mintegy 23.000 vízmérő szolgál. 1927-ig nagyobbrészt köböző alakban készültek, azóta azonban fokozatosan áttérnek a sebességmérésen alapuló (turbinás) vízmérőkre. A vízvezeték a fasiszta uralom alatt hatalmasat fejlődött. A fejlődés mértékét a vízfogyasztásban beállott változást feltüntető I. sz. táblázat (262. oldal) is mutatja. 3. Genova vízellátása. Ennek a nagy történelmi múltú kikötővárosnak már 1293-ban volt vízvezetéke, az Acquedotto Civico, amely a Bisagno-pataknak és mellékereinek a vizét vezette a forrásokban szűkölködő vidék lakosságának. Ez a vízvezeték ma is működik, de 70 és 300 liter/mp közt változó vízhozamát, mivel a mai egészségügyi követelményeknek nem felel meg, csak utcaöntözésre és ipari célokra használják. Ma a Bisagno vizét egy másik vízvezeték, az Acquedotto Genovese parti szűrőkutakból való vízkivétel útján értékesíti. Az itt nyerhető 40 liter/mp vízmennyiség azonban édeskevés a 600.000-t meghaladó lélekszámú város ellátására. CO CM CJ) m О) LT) ГО en II. ábra. A szolgálati medencék és víztornyok befogadóképességének növekedése 1928-tól 1939-ig.