Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - XII. Farkas Imre: A vízszükséglet megállapítása
484 farkas imre Megállapította Schönbrunner azt is, hogy a naponkint és fejenkint átlagosan elfogyasztott 163 liter sem állandó, hanem negyedévenkint a következőképen változik : I. január, február, március hónapban 146 liter II. április, május, június hónapban 173 ,, III. július, augusztus, szeptember hónapban 182 „ IV. október, november, december hónapban 150 „ A háztartási és különféle célokra elhasznált víznek a négy évnegyedben való megoszlását vizsgálva, a következő volt az eredmény : Háztartási Különféle más célú Évnegyed fogyasztás m s fogyasztás m 3 I. 110.000 81.000 II. 114.000 108.000 III. 116.000 109.000 IV. 109.000 88.000 Ha ezeket a részletadatokat tekintjük, mindjárt feltűnik, hogy a háztartási fogyasztásban a két téli és nyári évnegyed között a különbség csak 4-5%, ezzel szemben a különféle célra elfogyasztott mennyiségnél a változás 29%, sőt a közcélokra elfogyasztott vízmennyiségnél ez a különbség 108%-ra rúg. Az 1930. évi első negyed adatai szerint van Bécs városának olyan kerülete, ahol a házaknak csak 32—33%-ában múlja felül a fejenkinti vízfogyasztás a 35 litert. 40.633 házi csatlakozás 45-3%-ában pedig alig éri el a fajlagos fogyasztás a 35 litert. A további vizsgálódásai során az egyes kerületeken belül a házakat, illetve a fogyasztókat hat csoportba osztotta be Schönbrunner és azt találta, hogy az egyes csoportokon belül a fogyasztás átlagos napi fejadagja a következő volt : 1. Fényűzően berendezett villaépületekben (garage, kert stb.) 325 liter 2. Egyszerű családi házakban, többnyire kis kerttel 64 „ 3. Vagyonosabb városrészekben, jól berendezett nagy lakásokban .. 203 ,, 4. 2—3 szobás lakásokból álló polgári lakóházaknál 62 ,, 5. Munkáslakásoknál 25 „ 6. Újabban épült kertes lakótelepeknél 70 „ Schönbrunner adataiból kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a lakosság életszínvonalának milyen nagy befolyása van a háztartási fogyasztásra. Minél nagyobb kényelemmel van berendezve a lakás, annál nagyobb a vízfogyasztás. A háztartási fogyasztásnak a nyári és téli hónapokban való kismérvű változását Schönbrunner azzal magyarázza, hogy Bécs belső kerületeiben nyáron a lakások nagyrésze üres és az üzletek, irodák forgalma is megcsappan. A különleges célokra használt vízmennyiség nagymérvű nyári emelkedését a fürdők, jéggyárak üzembehelyezése és a sok konyha- és díszkert öntözése okozza. A felsorolt adatok alapján feltehető, hogy Bécs jövő szükséglete átlagban a következőképen fog kialakulni : 1. Háztartási célokra naponkint és fejenkint 75 liter 2. Különleges célokra 70 ,, 3. Közcélokra 25 ,, 4. Hálózati veszteségek és egyéb célokra ... 40 ,, A szükséglet alsó határa 170 liter, a legnagyobb nyári fogyasztás 250 liter, az átlag 210 literre becsülhető. Részben hasonló természetű vizsgálatokat végzett Berlin városában dr. Kühne vízműigazgató. Alant táblázatosan közölt adatait az 1929. évi víz- és gázkiállításon tette közzé.
