Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XII. Farkas Imre: A vízszükséglet megállapítása

482 farkas imre Pécsett 86 liter a napi fogyasztás. A m. kir. Országos Vízépítési Igazgatóság közegészségügyi mérnöki osztálya 1910-ben Irányelvek a községi vízvezeték tervezéséhez címen összeállította és közzétette addigi tapasztalatait, azonban a változott viszonyok következtében, különösen pedig a külföldön már megvalósított tudományos adatgyűjtés eredményei alapján ezek az irányelvek ma már igen sok tekintetben kiegészítésre szorulnak. A vízszükséglet kérdésével már a mult század 80-as éveiben foglalkozott a német Verein für Gas- und Wasserfachmänner. Az 1884-ben Wiesbadenben tartott ülésén kiküldött bizottság javaslata alapján — a németországi viszonyokat tekintve — a szükségletet a következő, tervezésnél még ma is nagyjából alapul szolgáló módon állapították meg. Háztartási célokra: Ivás, főzés és tisztogatás lakosonkint 1 napra 20—30 liter mosásra 10—15 „ vízöblítéses klozet egyszeri öblítésére 5—10 „ 1 kádfürdő 300—500 „ 1 ülőfürdő 30—50 1 zuhany 20—30 1 m

2 kertterület egyszeri megöntözése száraz időben 2—3 „ 1 ló vagy szarvasmarha számára naponkint 50 „ aprójószágok, kecske, birka, disznó stb. számára naponkint ... 15 „ 1 kocsimosásra 200—300 „ Közcélokra: Iskolákban minden tanuló részére naponkint 2 liter laktanyákban minden ember részére naponkint 30 „ laktanyákban minden ló részére naponkint 40 „ vágóhídon egy-egy vágás céljára 200—400 „ vásárcsarnokban 1 m

a alapterületre piaci naponkint 5 „ pályaudvarokon, mozdonyok táplálására egyenkint 6—8 m

3 1 m

2 utcaterület egyszeri megöntözésére 2 liter Ipari szükséglet: Kondenzáció nélküli gőzgépeknek lóerőóránkint 15—30 liter kondenzációs gőzgépeknek 300—500 „ mosodákban 100 kg fehérnemű számára 1—2 m

3 sörgyárakban 1 liter sör készítéséhez 5—8 liter gázmotoroknál fűtési célokra lóerőóránkint 25—40 „ Diesel-mótoroknál 20—30 „ generátor-motoroknál 10—20 ,, bőrgyáraknál nagybőr kikészítésére 1—2 m

3 bőrgyáraknál kisbőr kikészítésére 0-5—1 ,, tejgazdaságban minden liter tej kezeléséhez 3—6 liter papírgyárakban 1 kg kész papír előállításához 400—800 ,, cukorgyárakban 1000 q répa feldolgozásához 500—800 m

3 Hiba volna azonban, hogyha ezeket az adatokat minden bírálat nélkül elfogadnók, mert feltétlenül figyelembe kell venni a magyar városok különleges jellegét, a házak építési módját és az ország vidékek szerint eltérő éghajlatát, továbbá