Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XI. Molnár Dénes: Az ivóvíz tisztítása

az ivóvíz tísztítása 47» A lebegő alkatrészek, színező és kolloid anyagok eltávolítása. Ezek az anyagok főleg a felszíni vizeket (folyók, tavak, patakok vizét) szenynyezik. A tisztítási módszer a víz összetételének megfelelően a legtágabb lehetőségek között ingadozik. Figyelembe kell venni, hogy milyen minőségű a tisztátlanság, állandó-e vagy időnkinti, a vízkivétel helyétől milyen távolságra van a forrása, milyen a befolyása a vízállás változásának és milyen az öntisztulási folyamat. A tisztítás rendszerint a víz hathatós levegőztetéséve 1 kezdődik, ami erős oxigénfelvétel által a víz szagtalanítását, továbbá a szerves anyagok részbeni oxidációját biztosítja. A tisztítás további folyamata a lebegő alkatrészek, kolloid anyagok stb. eltávolítása, ami a legtöbb esetben két részletben történik. Először a durvább és könnyebben ülepedő alkatrészeket távolítják el megfelelően méretezett ülepítő medencében, másodszor derítőanyagok adagolásával a finom, nehezen ülepedő vagy kolloid-alkatrészeket külön derítőmedencében. Derítőanyagul általában alumíniumhidroxidot használnak. A vízhez adagolt alumíniumszulfátból a víz lúgos jellegű alkatrészeivel történő reakció folytán pelyhes alumíniumhidroxid-csapadék képződik, amely kémiai és mechanikai hatásai révén végzi el a víz tisztítását . Mivel a derítés az alumíniumhidroxid-csapadék képződésének* (koaguláció) az eredménye, mind az üzemi költség, mind a derítőmedence, általában a tisztítóberendezés méretezése szempontjából igen lényeges, hogy az alumíniumhidroxid-csapadék képződésére kedvező viszonyokat teremtsünk. Az alumíniumhidroxid képződésének gyorsasága és a jó tisztítóhatású nagy pelyhek képződése a víz -p//-értékétől (hidrogénionkoncentrációjától) függ. A legkedvezőbb pH-értéket a vízben lévő anionok mennyisége befolyásolja, ezért a gyors koaguláció elérése céljából ezt az értéket a víz összetételének megfelelően kell megállapítani és a tisztításnál vegyszerek adagolásával kell a megállapított határok között tartani. Az alumíniumhidroxid koagulációs hatásfokát újabb amerikai kutatások és tapasztalatok szerint igen lényegesen meg lehet javítani szilíciumdioxid adagolásával, amelyet nátriumszilikát alakjában kevernek a vízhez. Literenkint 4—

С mg megfelelően előkészített nátriumszilikát adagolása esetén (szilíciumdioxidra számítva), le lehet szállítani az eredetileg alkalmazott alumíniumszulfát mennyiségét a felére, esetleg a harmadára. A koagulációs időt pedig igen lényegesen, kedvező esetben az eredetinek egyötödére lehet csökkenteni. A felszíni vizek tisztításánál gyakran előfordul, hogy a vizet a feldolgozás közben lágyítani is kell. Lágyításra általában meszet használnak. A meszet többnyire a derítőmedencébe való belépéskor adagolják a vízhez. Némely esetben a mészkezelés az alumíniumszulfát-adagolást feleslegessé teszi, legtöbbször azonban együttesen alkalmazzák a két vegyszert. A tisztítás további foka a derített víz szűrése. Minél nagyobb mennyiségű anyag ülepszik le a derítőmedencében, annál kevesebb anyag marad a szűrőn és így a szűrő öblítés nélküli üzemideje hosszabb, ami a tisztítás költségeinek csökkenését eredményezi. A derítőmedence helyes méretezése és a derítés módja tehát nemcsak a tisztítás jósága, hanem az üzemköltség szempontjából is fontos. A derítés ideje 2—4 óra. A felszíni vizek tisztításánál a megadott általános módszeren kívül még egyéb módszerek és így más anyagok alkalmazása is lehetséges. Bizonyos szervesanyag0