Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - XI. Molnár Dénes: Az ivóvíz tisztítása

472 molnár dénes des kisülés hatás alatt képződik. Az ózontartalmú levegőt szükség szerinti mennyiségben erőteljes keverés közben adagolják a vízhez. A csírátlanításnak másik, legáltalánosabban elterjedt módja a klórozás. A klór a vízzel hipoklórossavat képez, amely tovább bomlik oxigénfejlődés közben. A csírátlanító hatást az oxigén végzi. A klórt klórmész, vagy nátriumhipoklorit, de leginkább klórgáz alakjában adagolják. A csírátlanításra szükséges klór mennyiségét a víz klórlekötő képes­ségének figyelembevételével gyakorlatilag állapítják meg. Mivel a klóradagolás pontossága a csírátlanítás hatásfoka szempontjából igen fontos, célszerű klórgázt használni, amely a legpontosabban adagolható. Az erre a célra szolgáló készülékek közül jól bevált a dr. Ornstein-íéle (2. ábra). Ebben a készülékben a klórgáz egy keverőedényben vízzel keveredik és a csírátlanításra az így előállított klórvizet használják fel. A felhasznált klórgáz mennyiségét differenciál-manométer méri. Bizonyos tisztítási módszerek olyan nagymennyiségű klór adagolását teszik szükségessé, amelyet a víz azon az időn belül, amíg a közfogyasztásra jut, lekötni nem képes. Ebben az esetben dek­lórozó anyagokat, többnyire vegy­szereket, leginkább azonban aktív szenet alkalmaznak, amelynek a dek­lórozó hatáson kívül még más tisz­tító hatása (szagtalanítás, színtele­nítés) is van. Az aktív szenet vagy szűrőtartályokban mint szűrőanya­got alkalmazzák, vagy pedig kvarc­szűrők előtt poralakban adagolják a tisztítandó vízhez. Említésre méltó csírátlanító eljárás még az ú. n. katadin eljárás, amely igen csekély mennyiségben oldatba menő ezüst csírátlanító hatásán alapszik. A gyakorlatban ez az eljárás a katadin anyagnak a vízben oldott és kicsapódó anyagokkal történő bevonódása következ­tében még nem mondható tökéletesnek. Nagyobb vízmennyiségek csírátlanítá­sára ezidőszerint nincs használatban. Minden csírátlanító eljárás legtöbbször a víz másirányú tisztításával, szűrésé­vel van összekötve. Magának a szűrésnek is, különösen a lassú szűrésnek van bizonyosfokú csírátlanító hatása, ez azonban a legritkább esetben elegendő. A csírátlanításnál a sterilizáló anyag adagolásának helyét és módját, bármi legyen is az, mindig a tisztítási rendszernek megfelelően kell megválasztani. Az aggresszív sajátságok megszüntetése. Savtalanítás. A víz agresszivitásának megállapításánál különbséget kell tenni a mész­agresszivitás (márvány, betontárgyak oldása) és a védőréteg kiképzését meg­akadályozó agresszivitás (vas-oldás) között. A mész-agresszivitás a nagyobb 2. ábra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom