Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás
444 VEN DL ALADÁR DR. Halaváts Gyula: Az Alföld Duna—Tisza közötti részének földtani viszonyai. M. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XI., 1894—1896. 103—178. Halaváts Gyula: A neogén korú üledékek Budapest környékén. M. kir. Földtani Intézet Évkönyve, XVII., 1909—1910. 259—358. Halaváts Gyula: A magyarországi artézi kutak története, terület szerinti eloszlása, mélységük, vizük bősége és hőfokának ismertetése. Budapest, 1896. Halaváts Gyula: A szegedi két artézi kút. M. kir. Földtani Intézőt Évkönyve, IX., 1890—1892. 79—97. Halaváts Gyula: A herceghalmi artézi kút. Földtani Közlöny, XXII., 1892. 163—169. Horusitzky Henrik: A szolnoki artézi kút geológiai szelvénye. Hidrológiai Közlöny, IX., 1929. 5—12. Horusitzky Henrik: Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai. A M. kir. Földtani Intézet Gyakorlati Füzetei. Budapest, 1929. Horusitzky Henrik: Budapest Székesfőváros hidrogeológiai viszonyai. Hidrológiai Közlöny, XII., 1932. 19—44. Horusitzky Henrik: Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. Hidrológiai Közlöny, XV., 1935. 1-—147. Horusitzky Henrik: A gyömrői artézi kút. Földtani Közlöny, LVL, 1926. 80—83. Horusitzky Henrik: A miskolci Deichsel-féle gyár artézi kútja. Hidrológiai Közlöny, IV—VI., 1924—1926. 57—60. Jaskó Sándor: A pápai Bakony hidrológiája. Hidrológiai Közlöny, XV., 1935. 205—212. Jendrassik A.—Bolberitz К.: Die Wasserleitungen Ungarns. Hidrológiai Közlöny, XI., 1931. 88—122. Jendrassik Aladár: Vidéki városaink és községeink vízellátásáról. Községfejlesztés, 1935. júl. 15. Jex Simon: A Pilis—Gerecsehegységben előforduló triász vizek közgazdasági jelentősége. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 42. Kállai Géza: A triaszvíz és a magyar energiakéidés. Bányászati és Kohászati Lapok, LX., 1927. 87—93. Kerekes József: A görömbölytapolcai tavas barlang. Barlangvilág, VI., 1936. 23—28. Kertész János: A kútkérdés hazánkban. Községfejlesztés, 1935. VIII. 31. Koch Antal: Földtani utazás a Bakony nyugati részeiben. Természettudományi Közlöny, 1870. 373—384. és 436—444. Laczkó Dezső: Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest, 1911. 37—41. Lóczy Lajos: Alföldünk artézi kútjai. Földtani Közlöny, XLII., 1912. 113—150. Lóczy Lajos: A Balaton környékének geológiája és morfológiája. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I, 1. Budapest, 1913. 1—617. ifj. Lóczy Lajos: A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai. Hidrológiai Közlöny, X., 1930. 123—135. Mohácsi Pál: Pápa város vizei. Pápa város egyetemes leírása. Összeállította dr. Kapossy Lucián. Pápa, 1905. Papp Ferenc: Hidrogeológiai megfigyelések a Börzsönyi hegységben. Hidrológiai Közlöny, IX., 1929. 83—99. Papp Rémig: Magyarország ivóvízellátásáról. Községfejlesztés, 1936. 1—8. Pattantyús Ábrahám Géza: A gázos kutak üzemi jellemzői. Bányászati és Kohászati Lapok, LXVIIL, 1935. 209—216. és 253—261. Pálfy Móric: Adatok Pécs környékének hidrológiájához. Hidrológiai Közlöny, IX., 1929. 13—29. Pávai-Vajna Ferenc—Maros Imre: Sümeg és Ukk környékének vízellátása. A M. kir. Földtani Intézet Évi Jelentései az 1929—1932. évről. Budapest, 1937. 479—489. Pávai-Vajna Ferenc: Ungarn. Engler —Höfer —Tauss : Spezielle Geologie des Erdöls in Europa. 1930. Rigler Gusztáv: A Nagy Magyar Alföld artézi kutjai és sziksós tavai. Természettudományi Közlöny, LV., 804. füzet.
