Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

42 BABOS Z.—

MAYER L. sította az erődítményeket esetleges meglepetés ellen. Olykor, ha szükség volt rá, még a környék elmocsarasításától se riadtak vissza, amire főleg a Dunántúl vizenyős vidékein, a Sárvíz és Kapós völgyeiben találhatunk bőséges példát : Székesfehérvár, Simontornya, Döbrőköz, Dombóvár, Kaposvár mind ilyen jellegű síkvidéki várak voltak. Szigetvár híres erődítménye is nagy tóval és mocsarakkal volt körülvéve. Az utóbbi főerőssége egy hatalmas földgát volt, amely az Almáspatak folyását zárta el és ezzel nagykiterjedésű mocsár képződését segítette elő. (6. ábra.) A török elsősorban ezt a gátat igyekezett átvágni, hogy a mocsarakat <). ábra. Szigetvár tervrajza az 15fítí. évi ostrom idejéből. Jól látható a védelmet megkönnyítő mocsaras és elmocmr ásított környék. (Az országos képtár eredeti metszete után. Szilágyi Sándor—Acsády Ignácz - A magyar nemzet története c. mű V. kötetéből, 375. old. Athenaeum. Budapest, 18Й8.) lecsapolhassa. Az ország két főerődítménye, Temesvár és Gyula szinte megközelíthetetlen volt a környező mocsarak miatt. Azonban nemcsak a várak húzódtak meg az ingoványok mélyén, hanem az emberek nagy tömege is. A Duna és a Tisza menti kiterjedt mocsárvilág útvesztőiben az üldözöttek ezrei tűntek el a fosztogatók hordái elől. A török uralom alá került területeken minden pusztulásnak indult. A hódítók az adó behajtásán kívül nem törődtek semmivel sem és így mindenki azt csinálta, amit akart. Törvényen kívüli állapotok uralkodtak, tehát a köz érdekében végzett vízimunkálatokról beszélni sem lehet. Ekkor indult meg az alföldi mocsári erdőségek kiirtása is, mert a szénégetés jól jövedelmező mesterségnek bizonyult. A törökök által nem foglalt és nem veszélyeztetett területeken még e háborúkkal átszőtt két évszázad alatt is számos nyomát találhatjuk a vízimunkálatokra irányuló törekvéseknek. Ismét felmerül a Csallóköz árvédelmének az ügye. Egy