Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VI. Lászlóffy Woldemár dr.: Községeink és városaink vízellátása

412 LÁSZLÓ FFY WOLDEMÁR DR. képes kendertömlő vezetéken percek alatt vizet szállítani akkor, ha a tűzfészekhez ilyen távolságon belül mélyfúrású kutat talál. ( Varinszky Gyula városi főmérnök szíves közlése. ) Teljesen hasonló a helyzet egy másik vízvezetéknélküli nagyvárosunkban, Nyíregyházái]. A város beépített belterületén a lakóházak száma 1939 január hó elején 4840. Az itt élő 34.000 lakos ivóvizét 53 fúrott közkút, 240 fúrott magánkút és körülbelül 3200 ásott kút szolgáltatja. A nagyobb bérpalotáknak és jobbkivitelű polgári házaknak külön-külön fúrott kútja és önálló házi vízvezetéke van. A kutak általában 2 hüvelykes belső átmérővel, újabban Eternit-csőből készülnek. Mélységük 40—50, vagy 80—90 méter. A vízhordó réteg anyaga mindig nagyon finom, egészen lisztszerű homok, alig 1 méter vastag agyagrétegek között. A 2 hüvelykes furatok vízhozama átlag 30 liter/perc, a 3—4 hüvelykesek több vízhordó réteg bekapcsolásával 150 liter/perc vizet is adnak. Víz mindenütt van, de nagy baj, hogy nagyon kis mennyiségben. Lágy, a levegőn hosszabb ideig tárolva megopálosodik, literenkint 2—20 millligramm vasat tartalmaz. Tűzoltási célokra a tűzoltólaktanyában 3 tartályban összesen 66 m

3 viz van állandóan tárolva. Azonkívül a város központjában 3, egyenkint 10 m

3 víz tárolására szolgáló ásott légoltalmi kút készült. Március hó 1-től november hó l-ig külön városi öntözőberendezést tartanak üzemben. A szivattyútelep 1400 lit/perc vizet szállít 6 atmoszféra nyomással. A szivattyú, illetve az öntözőberendezés a tűzbiztonság, továbbá az utak és parkok öntözésére szállítja a város külterületén összegyűjtött felszíni vizeket. Az öntözőberendezés csőhálózata 6-2 kilométer hosszú. Anyaga öntöttvas, újabban a kitűnően bevált eternitcsöveket használják. A hálózatba 160 vízcsap van beépítve. (Fazekas László városi mérnök szíves közlése.) d) Ártézi-kút társaságok és a felszökő víz nyomására alapított vízvezetékek. A fúrt kutak legnagyobb része felszökő vizet ad. Természetes tehát, hogy a rendelkezésre álló nyomást már elejétől fogva sok helyen kihasználták a víznek a házakba való bevezetésére. Innen már csak egy lépés kellett az ártézi-kút társaságok megalapításáig. A társaságba tömörült érdekeltek közösen viselik a kútfúrás, a vezetéképítés és a fenntartás költségeit és így, az erők egyesítésével, olyan megoldáshoz jutnak, amelynek előnyeit az egyes tag egyáltalában nem, vagy csak aránytalanul nagyobb áldozattal biztosíthatná magának. Ez az, első pillanatra eszményi, vízellátási rendszer meglehetősen elterjedt az Alföldön. Vizsgáljuk meg közelebbről néhány példán. Apostag községben — közli a főjegyző — egy államsegéllyel létesült 289-8 m mély fúrás ad percenkint 650 liter, 8-10 m felszökőképességű vizet. A kúttól kétirányban elágazó, összesen 900 m-nyi vezetékre 5 kifolyókutat szereltek. A vizet egyes házakba is bevezették, az épülő egészségházban iskolafürdő készül. A vízhordás szempontjából távol fekvő „Újvárosban" ugyancsak államsegéllyel kíván a község egy második kutat fúratni. Csongrád megyei város belterületén 16.000 lélek lakik. Vízszükségletüket 23 ártézi kútból fedezik. A városban működő 20 kúttársaság 42 km-nyi vezetékhálózatot tart fenn (1. ábra), a csatlakozott házak száma kereken 1500. A szegényebbek közkifolyókról hordják a vizet. Az ásott kutak vizét csak jószágitatásra és tisztálkodásra használják. Vitéz dr. Gulyás Lajos m. kir. tisztiorvos szerint a város jelenlegi ivóvízellátása jónak mondható. Tiszaíöldvár község (12.000 lakos) belterületének ártézi közkutakból és kúttársaságok által fenntartott, vízvezetékkel kapcsolt, kutakból történő vízellátása megközelíti a vízmüvei ellátott helységek helyzetét. A külterületek és a szőlők lakóinak vízellátása