Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
3-4. szám - III. Makó-Kléger Sándor: A M. Kir. Iparügyi Minisztérium munkálatai a hazai ivóvízellátás fejlesztése terén
A M. KIR. IPARÜGYI MINISZTÉRIUM MUNKÁLATAI A HAZAI IVÓVÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE TERÉN. írta : MAKÓ-KLÉGER SÁNDOR. 1 Az iparügyi minisztérium az ivóvízellátás kérdéséhez tulajdonképen távoli örökségként jutott. Az első műszaki hatóság ugyanis, amelynek rendeltetése az ország ivóvízellátásának a fejlesztése volt, a földmívelésügyi minisztérium Országos Vízépítési Igazgatósága, illetőleg ennek Közegészségügyi Mérnöki Osztálya volt. Ez az osztály 1893-ban kezdte meg működését és ennek az osztálynak — hogy úgy mondjam — törvényes leszármazottja az iparügyi minisztériumnak az a szakosztálya, ahová jelenleg az ország ivóvízellátásának ügyei műszaki vonatkozásban tartoznak. Az iparügyi minisztérium ezt az örökséget meglehetősen mostoha körülmények között vette át. Tudni kell ugyanis és rá kell mutatnom arra, hogy az említett Közegészségügyi Mérnöki Osztály annakidején tervező, kivitelező és felülbíráló hatóság volt egy személyben. Az osztály ingyen, vagy legfeljebb a dologi kiadások megtérítése ellenében készítette el a hozzáforduló városok és községek vízvezetéki és csatornázási terveit és vezette a kivitelt a versenytárgyalástól a felülvizsgálatig és leszámolásig. Mérnökei ott dolgoztak a földmívelésügyi minisztérium székelyföldi és felvidéki kirendeltségeinél is és ugyanezt a munkakört ott is ellátták. Természetes, hogy ennek az erőteljes hatósági támogatásnak eredményeként igen sok fel nem használt terv is készült és nyugszik a kérelmező közületeknél, de állítható, hogy kellő törvényes kényszerrendszabályok hiányában csakis ezzel az eljárással lehetett megtörni a költséges közegészségügyi intézményekkel szemben fennállott idegenkedés jegét. Az állani támogató keze és az országszerte elismert elsőrangú szaktekintélynek, Farkass Kálmán ny. h. államtitkárnak vezetése alatt dolgozó osztály ügybuzgósága egyaránt szükséges volt ahhoz, hogy ezen a területen eredmény mutatkozzék. Az eredmények nem is késtek. Az osztály működéséhez számos szakvéleményen és terven kívül körülbelül 34 városi és 60 községi vízmű megépítése fűződik. Kétségtelen azonban, hogy akkor a gazdasági állapotok is kedvezőbbek voltak. Ezzel szemben mi a helyzet most? A háborúelőtti vízműépítkezések tapasztalataival gazdagodott magánmérnöki kar nyugodtan átvehette volna a tervezés és művezetés munkáját az osztálytól, de a közületek, amelyek azelőtt oly szívesen fordultak az államhoz az ingyen tervek elkészítése végett, százszor is meggondolták, amíg egy-egy magánmérnöknek a tervek elkészítésére megbízást adtak, holott a tervezési díj az építési költségnek egészen csekély hányada. A vízműépítkezés 1 Elmondotta az Orsz. Ivóvízellátás! Nagygyűlésen, 1938. ápr. 28-án.
