Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

358 JANKÓ-BREZOVAY MIKLÓS Ezek után éttérhetünk az egyes, magán a Tisza főfolyásán létesíthető erőtelepek leírására : LXIV. sz. erőtelep. A Tisza-folyó rahó—nagybocskói szakaszán a közút, vasút és lakott területek kedvezőtlen elhelyezkedése miatt egyedül az Erdészvölgy alatti szorulat az, ahol alkalmas vízierőtelep létesíthető. Lonka község felett 2 km távolban 6 m magas duzzasztógát építhető, mely a 22 m

3/sec üzemvizet a gát jobboldalán épült turbinatelepre közvetlenül ráejti s így aiánylag legolcsóbban használhatja azt fel. Hasznos lóerők száma 1400. Költségelőirányzat = 1,200.000 P. LXV. sz. erőtelep. Nagybocskó alatt egy duzzasztógát terelné az üzemvizet a baloldali magaslatokon haladó, betonnal burkolt műcsatornába, mely Máramarosszigetnek Szigetkamara nevű városrésze mellett ejtené azt 15 m eséssel a gépházba, melytől hosszabb alvízcsatorna menne a Tisza anyamedrébe, egyúttal megszüntetve a „Kamarai Füzes" melletti baloldali folyóágat, mely régebben tutajozó csatorna gyanánt szolgált . Miután 3 m

3 vizet a Tiszában kell hagynunk, az üzemvíz 24 m

3/sec lesz. Hasznos lóerők száma 3800. Költségelőirányzat = 3,600.000 P. Máramarossziget alatt a mű csatornák tervezésénél az a gondolat is felmerült bennem, hogy azok egyúttal hajózó csatornák gyanánt is felhasználhatók legyenek. A víziüzem zavartalansága érdekében a hajózózsilipek alkalmazását kerülendőnek tartom. A hajók átemelését inkább mechanikus szerkezetekkel kellene eszközölnünk, annál inkább, meit az ehhez szükséges olcsó erő a helyben levő vízierőtelepek útján mindenkor a hajózás rendelkezésére áll. Ha figyelembevesszük azt is, hogy a hajózó csatornák teljes hosszukban éjjel kivilágíthatok az olcsó villanyáram segélyével, a hajózó csatornák úgyszólván korlátlan lehetőségeket bocsátanak a közlekedés fejlesztésére. Ez a kérdés a most visszakerült Kárpátalja gazdasági és ipari fejlesztése szempontjából nagy jelentőségű. Ki kell azonban emelnem, hogy miután a hajózás kérdése nem áll jelen tanulmányommal szoros összefüggésben, az erőtelepek költségvetésénél a hajózási berendezések költségeit figyelmen kívül kellett hagynom. Egyébként is ez a kérdés annyira nagy terjedelmű, hogy feltétlenül külön tanulmányt tesz szükségessé. LXVI. és LXVII. sz. erőtelepek. Máramarosszigeten, a LXV. sz. erőtelep alvízcsatornájának torkolata alatt egy duzzasztógát építendő, mely a jobbparti magaslatban vezetett, betonnal biztosított műcsatornába vezetné az üzemvizet. Aknaszlatina alatti tereplépcsőnél (rideau) épülne fel a LXVI. sz. erőtelep gépháza, mely 20 m eséssel dolgoznék. Az innen távozó fáradt üzemvíz újból a magaslatokban vezetett nyilt csatornában haladna tovább, s a LXVII. sz. erőtelep gépháza Alsóapsa határában, Hosszúmezővel szemben épülne fel ugyancsak 20 m eséssel. Ettől az üzemvíz a Tisza medrébe vezettetnék vissza, miután a műcsatornának e szakaszán alul már a Tisza baloldalán kell haladnia. Az anyamederben 3 m

3 vizet kell biztosítanunk, mire a Kabolacsárdánál beömlő Iza-folyó vizét elegendőnek tartom. A fenti két erőtelep üzemvize tehát 27 m

3/sec lesz. A hasznos lóerők száma ezek alapján úgy a LXVI., mint a LXVII. sz. erőtelepnél egyenként 5700 lesz. A két telep együttes költségelőirányzata 6,500.000 pengőt tesz ki, ami az összesen rendelkezésre álló 11.400 lóerővel szemben határozottan előnyös befektetés. LXVIII. és LXIX. sz. erőtelepek. A LXVII. sz. erőtelep üzemvize, egyesítve a Tisza vizével, a 258 magassági pont közelében a Tisza-folyó medrébe épített