Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

A MÁRA MAROSI ÉS UGOCSAI VÍZIERŐK 357 LXII. sz. erőtelep. A LXT. sz. erőtelep alatt, a patak szűk szorulatában kiválóan alkalmas gátudvarral 10,000.000 m

3 tározású völgyzárógát épülne. Ebből a Sil oki Vreli nevű hegy nyelv derekán ágaznék ki bal felé egy 1200 m hosszú istoly, mely az üzemvizet a Borsova balpartján, a 188 magassági pontnál épült gépházhoz vezetné. A patak gyűjtőterülete a gát felett 73 km

3, egyébként a LXI-hez hasonló. Átlagos vízmennyiség 11 m

3/sec, a gát vízmagassága szerint változó 50—73 m eséssel. Hasznos lóerők száma 600—850. Költségelőirányzat = 2,000.000 P. A telep esti csúcsteljesítménye, 120.000 P költségtöbblettel 1200 hasznos lóerőre emelhető. Egyesült Tisza. Mielőtt a fővízfolyáson létesíthető telepekre áttérnék, a terebesfejérpataki Bieli patakon létesíthető erőtelepet kell leírnom. LXIII. sz. erőtelep. A Bieli patakon a jelenlegi tutajozó gát helyén 800.000 m

3 tározású völgyzárógát létesítendő, melyből a balparton haladó betoncsatorna vezeti az üzemvizet, a 140 m esésű nyomócsövön a Tisza balpartján épült gépházba. Útközben felveszi a balparti mellékpatakok vizét. A patak gyűjtőterülete a gát felett 30 km

2, 500—1940 m magassággal, őskőzet, erdőkkel és havasi legelőkkel, továbbá északi fekvésű, késő nyáron olvadó hómezőkkel. Kiváló víztartású terület, 65% lefolyási tényezővel. Tiszabogdány ban 1909. évben 1019 mm esőt jegyeztek, tehát az átlagos vízmennyiség 0-6 m

3/sec, a mellékpatakoké 0-1 m

3/sec, összeseír tehát 0-7 m

3/sec. Hasznos lóerők száma 1050. Költségelőirányzat --• 1,200.000 P. Hogy az egyesült Tisza folyón létesíthető erőtelepeket elbírálhassuk, mindenekelőtt a felsőbb tározásoknak a Tisza folyó kisvizére gyakorolt hatását kell megállapítanunk. Ha az általam tervbevett, s jelen tanulmányomban már részletezett tározások által befolyásolt vízfolyások kisvizét csoportosítjuk, illetőleg összeadjuk, akkor a Tiszán a következő átlagos üzemvízi eredményeket kapjuk, nem véve figyelembe a tározások által nem érintett vízfolyások vizeit, melyek tehát becsléseinknél úgyszólván biztonsági tényezőül fognak szolgálni : A Tisza folyó Rahó mellett ,, Visó völgy ,, ,, ,, Máramarossziget ,, ,, ,, ,, Szarvaszó ,, ,, ,, ,, Bedőháza ,, ,, ,, ,, Bustyaháza ,, ,, ,, ,, Huszt alatt Ebben a kimutatásban feltűnik a Visó-, Iza-, Tarca-, Talabor- és Nagyágfolyók vizének a Tisza vizére gyakorolt hatása. A fenti kimutatásból azt is láthatjuk, hogy a céltudatosan és tervszerűen kiépített, felsőbb vízvidékeket felölelő tározásokkal a főfolyó kisvizét még Husztnál is majdnem megkétszerezhetjük, ami a főfolyón építhető erőtelepek jövedelmezőségének szempontjából elsőrendű tényezőnek tekintendő. Ugyanakkor ennek a körülménynek a iragy Alföld öntözési kérdésének s a Tisza folyó hajózhatóságának szempontjából is nagy fontossága és jelentősége van. 10 m

3/sec 22 5 J 27 30 41 43 57