Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

348 JA14KÓ-BBEZ0VÓY MIKLÓS XV. sz. erőtelep. A Csizla patakon Borsabányától keletre 1,200.000 m

3 tározással bíró völgyzárógát építtetnék, melytől egy betoncsatorna vezetné az üzemvizet, közben felvéve a Seco patak vizét is, a Borsabányától nyugatra eső kezelőmedencéhez s innét 50 m eséssel bíró nyomócső a gépházhoz. A Csizla gyűjtőterülete a gát felett 63 km

2, a Seco pataké 9 km

2. Az előbbi 800—1855 m magas, kárpáti homokkő, erdős. Az utóbbi 800—1850 m magas, gyepes terület. Az elsőnek lefolyási tényezője 65%, az utóbbié, miután tározással nem bír, 20%. A gyűjtőterületre a Borsán 1911. évben jegyzett 787 mm és Fajnán 1908. évben jegyzett 988 mm középértéke, tehát 887 mm vétetik alapul. Ennek alapján a Csizla patak átlagos vize 1-13 m

3/sec, a Seco pataké pedig 0-07 m

3/sec, vagyis összesen 1-2 m

3/sec. Hasznos lóerő 640. Költségelőirányzat = 1,600.000 P. XVI. sz. erőtelep. A XV. sz. erőtelep gépháza alatt 800 m távolban, a Csizla patakon egy duzzasztógát építendő, mely az üzemvizet a patak balpartján haladó betoncsőbe tereli. Borsától északkeletre a hegyen tervezett kezelőmedencétől 60 m eséssel jut az üzemvíz a turbinákba, s itt az 1-2 m

3/sec üzemvíz 770 hasznos lóerőt ad. Költségelőirányzat = 1,000.000 P. XVII. sz. erőtelep. Majszintól délkeletre, a Drágus patak középfolyásában 300.000 m

3 tárolású völgyzárógát létesíttetnék, melytől az üzemvizet egy betoncsatorna vezetné a 720 magassági pont közelében levő kezelő medencéhez, útközben felvéve a Magura felől jövő patakok vizét is. A nyomócsőnek hasznos esése 104 m lenne. A gát feletti gyűjtőterület 30 km

2, őskőzet, sziklás és erdős, 700—2305 m magassággal, késő nyáron olvadó, északi hajlású hómezőkkel, ami a vízmennyiségnek állandó jelleget ad. Lefolyási tényező 70%. A borsai állomás 1911. évben 787 mm esőt jegyzett, tehát az átlagos vízmennyiség 0-5 m

3/sec. Hasznos lóerők száma 550. Költségelőirányzat = 700.000 P. XVIII. sz. erőtelep. A borsai vasúti állomás mellett, a Visó folyón egy duzzasztómű készül, mely az északi dombsoron haladó nyílt felsővízcsatornába tereli az üzemvizet. A gépház Majszintól nyugatra épülne, a nyomócső esése 45 m. A VII., VIII. és IX. sz. művek tározásai következtében a Visó folyó vize Borsa község alatt már 3 m

3/sec lesz, a hasznos lcerők száma tehát 1440 lenne. Költségelőirányzat = 1,800.000 P. XIX. sz. erőtelep. Ez az erőtelep a XVIII-tól nyugatra, teljesen hasonló elrendezéssel épülne. A gépháztól a Visóba azonban egy 400 m hosszú alvízcsatorna vezet. Esés 40 m, a vízmennyiség 3 m

3/sec, tehát a hasznos lóerők száma 1280. Költségelőirányzat = 1,600.000 P. XX. sz. erőtelep. Felsővisó községben, a Vasér torkolata alatt duzzasztógát terelné a két folyó egyesült vizét a balparton haladó nyilt felsővízcsatornába, mely Alsóvisó mellett végződnék a kezelőmedencénél, honnét 28 m eséssel jutna a víz a gépházba. Útközben külön berendezés segélyével felvenné a Rotoja és Dragocsa patakok vizét is. A Visó és Vasér vize a felsőbb tározások következtében már 7-0 m

3/sec volna, minélfogva a hasznos lóerők száma 2100. Költségelőirányzat = 2,600.000 P. XXI. sz. erőtelep. Havasmezőtől északkeletre, a Ruszkova patak völgyében létesülne a 2,000.000 m

3 tározással bíró völgyzárógát, melytől a patak jobbpartján haladó betoncsatorna vezetné az üzemvizet, a 90 m eséssel bíró nyomócsövön át a gépházhoz. A vízfolyás gyűjtőterülete a gát felett 60 km

2, 800

;—1634 m magas-