Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - I. Jankó-Brezovay Miklós: Máramaros és Ugocsa vármegyékben építhető vízerőtelepek

A MÁRA MAROSI ÉS UGOCSAI VÍZIERŐK 345 Fekete-Tisza. I. sz. erőtelep. Két völgyzárógáttal van tervezve. Az egyik Kőrösmezőtől nyugatra, a Fekete-Tiszán épül 2,500.000 m

3 tárolással, a másik pedig a Dosina patakon 1,500.000 m

3 tárolással. Ezektől istoly vezet a gyűjtő és kezelő medencéig s innen 80—100 m nyomással jut a víz a gépházba. A Fekete Tisza gyűjtőterülete 77 km

2, a Dosina pataké 33 km

2, összesen tehát 110 km

2. Az apsineei állomáson 1909. évben 666 mm esőt jegyeztek. Körösmezőn 1908. évben 836 mm-t. Kőzet kárpáti homokkő, erdős, magasság 730—1700 m közt, tehát a lefolyási tényező 60%. Ezek alapján számítva az átlagos vízmennyiség = 1-6 m

3/sec. Az üzemvíz azonban 4 m

3/sec-ra is emelhető. Hasznos lóerők száma = 1350—4000. Költségelőirányzat = 3,000.000 P. II. sz. erőtelep. Kőrösmezőtől délkeletre épülne, két völgyzárógáttal. Az egyik a Kosmescsek patakon 2,000.000 m

3, a másik a Studena patakorr 500.000 m

3 tárolással. Mindkettőtől zárt betoncső vezetne a gyűjtő és kezelő medencéhez, melyről 90 m nyomással jut a víz a gépházba. A Kosmescsek patak gyűjtőterülete 54 km

2, a Studena pataké 9 km

2, összesen 63 km

2. Kosmescsek állomáson 1909. évben 947 mm esőt jegyeztek, ami a kárpáti homokkőzetű, erdős, 750—2058 m magasságú gyűjtőterületen, 65% lefolyásnak felel meg. Ezek alapján az átlagos vízmennyiség 1-2 m

3/sec, ,mellyel 1150 hasznos lóerő nyerhető. Költségelőirányzat = 1,500.000 P. III. sz. erőtelep. A Fekete-Tiszán Kőrösmezőtől lefelé, de a Fehér-Tisza beömlése felett a vasútvonal, lakott helyek és állami közút akadályozó hatása, következtében csak Borkút mellett létesíthető egy megfelelő nagyságú erőtelep. A folyó vize duzzasztógát segélyével vezettetnék a jobbparti hegyoldalban haladó felső, nyilt vezetékbe, melyből 40 m eséssel jut a víz a turbinákra Az I. és II. erőtelepek tározását is figyelembevéve, a Fekete-Tisza ezen a szakaszán már 5 m

3 sec állandó vízmennyiség volna hasznosítható s ezzel az erőtelep 2100 hasznos lóerőt volna képes biztosítani. Költségelőirányzat = 1,200.000 P. Fehér-Tisza. IV. sz. erőtelep. Tiszabogdány határában, a Bogdány patakon létesülne egy völgyzárógát 3,000.000 rn

3 tárolással. Zárt betoncső vinné a vizet a Tiszabogdán község melletti elosztó kamráig, melyből 100 m eséssel jut a víz a turbinákra. Az alvízcsatorna a Fehér-Tiszába ömlik. A Bogdány-patak gyűjtő területe, a völgyzárógát fölött 60 km

3, erdős, kárpáti homokkő 600—2022 m magassággal, 65% lefolyási tényezővel. A tiszabogdányi állomáson 1909. évben 1019 mm esőt jegyeztek, ami 1-3 m

3/sec. átlagos vízmennyiségnek felel meg. Hasznos lóerő — 1400. Költségelőirányzat = 2.600.000 P. V. sz. erőtelep. Tiszabogdány határában a Fehér-Tiszán, a Hoverla és Tiszova egyesülése alatt épülne egy völgyzárógát 10,000.000 m

3 tárolással. Ettől istoly vezetne a Luhi és Tiszabogdány közt elhelyezett elosztó medencéhez, melyből a víz 70—90 m eséssel jut a turbinákra. A gyűjtőterület a völgyzárógát fölött 179 km

2, kincstári erdőkkel borítva. Magassága 600—2026 m, lefolyási tényezője 65%. Ezek alapján az átlagos vízmennyiség 3-8 m

3/sec. hasznos lóerők = 2850—4050.