Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - VI. Szakirodalom

SZAKIRODALOM 335 a rés alatti iszapréteg elkerülésével a régi fal alatt vezetik s kötik be a Nagy-Mateba szigetbe. A pallók felhúzását fesűalakban eszközlik. Л Az új szádfal leverését végrehajtották. A pallók felhúzását az 1939. év folyamán fejezik be. A továbbiakban még nem bizonyos, hogy közepes vízállás idején kimosások nem keletkeznek. Kisvíz idején u. i. nincs átbukás a gáton, árvízkor pedig a duzzasztás igen csekély, vízlépcső nem keletkezik. A két szélső érték között következik be olyan állapot, mikor a gátnál vízlépcső áll elő s az átbukó víz kimosásokat eredményezhet. Az elzárás hatására a matebai ág vízhozama, a teljes vízmennyiség %-ában kifejezve, 5—7%-ról 1-4—3-4%-ra csökkent, a hajózóág átfolyó vízmennyisége tehát kb. 1-5%-kaI növekedett. A gát előtt és mögött mutatkoztak ugyan feliszapolódások, de a várt eredmény : a Tortues szigetek összekötése a Nagy-Mateba szigettel, elmaradt. Az elért eredmény tehát, csekélynek mondható, de ráadásul még igen kétes értékűnek, mert nagy részét a hajózó ágban végrehajtott és mind tökéletesebben megszervezett és irányított kotrási munkáknak lehet be­tudni. Az építés költségei ezzel szemben az előirányzott 3 millió frank helyett közel 7 millió frankot tettek ki. ijj. Molnár Dezsá. Lane E. W. és Soucek Edward : Az Iowa-állambeli vízilétesítmények közúti térképe. (The road map of hydraulic engineering in Iowa.) Az Iowai egyetem mérnöki kiadványsorozatának 15. füzete. Új sorozat 359. szám. Iowa City, 1938. 16 oldal, 4 ábra, 1 térkép. A szerzők annak a ténynek a felismeréséből indultak ki, hogy sok utas —- aki pedig érdeklődik különböző műszaki létesítmények iránt — elmegy érdekes vízimérnöki alkotások közelében anélkül, hogy azokat megnézné, egyszerűen csak azért, mert nem tudja, hogy ott vannak a közelben. Ennek főleg Amerikában van nagy jelentősége, ahol az emberek igen nagy százaléka utazik a saját autóján, másszóval, ahol az utasoknak módjukban áll útjukat bárhol megszakítani vagy kis kitérőkkel változatosabbá tenni. Emellett Amerikában sokan utaznak csak az utazás kedvéért és a vidék megismerése céljából. Ezeknek éppen az a céljuk, hogy minden közelfekvő érdekességet és látnivalót megtekintsenek. Az ilyen autós utasok — vagy „turisták", ahogy őket odaát nevezik — számára állították össze ezt a kiadványt, mely az állam területén fekvő valamennyi számottevő vízimérnöki létesítmény : vízierőtelep, szivattyú­telep, duzzasztómű, hajózsilip, érdekesebb folyamszabályozási szakasz, víziépítési laboratórium, stb. felsorolását és rövid ismertetését tartalmazza. A füzethez kapcsolt háromszínnyomású térkép a vízgyűjtők, vízfolyások, tavak és a közúti hálózat rajzán kívül valamennyi várost is feltünteti. A víziépítési nevezetességeket piros körökkel jelzi, mégpedig a létesítmény fontossága és érdekessége szerint változó nagyságú körrel, mellette az építmény fajtáját (gát, szivattyútelep stb.) jelző betűkkel ós a füzetben lévő fentemlített felsorolás sorszámával. Mindenesetre érdekes kísérlet egy ilyen füzet és térkép közreadása, ez azonban még csak az első lépés. A nehezebb és fontosabb a terjesztésnek olyan megoldása, hogy az csakugyan eredményes legyen és tágabb körben előmozdítsa a műszaki létesítmények megismerését, a mérnöki alkotó-géniusz jobb megértését, és helyes értékelését. * * * A füzet végén az Iowa-állami egyetem külföldön is eléggé ismert víziépítési laboratóriumá­nak rövidrefogott ismertetését találjuk. A kísérleti állomást az egyetem a földmívelésügyi minisztérium kultúrmérnöki osztályával, a hadügyminisztérium folyammérnöki hivatalával és a belügyminisztérium vízrajzi szolgálatával együtt tartja fenn. A hatalmas, 13 x 48 m alap­területű ötemeletes épület az Iowa-folyó partján épült. Az egyetemi-gát felduzzasztottá folyó­vízzel táplálják a két fő kísérleti csatornát, melyek egyike 3 m széles és 90 m hosszú, míg a másik 5 m széles és 30 m hosszú. Külön szivattyúkkal körfolyamatban tartott vízvezeték­rendszer szolgálja ki percenként 22 m 3 teljesítőképességgel a három üvegfalú és hat kisebb fafalú kísérleti csatornát, továbbá a két folyómodell-csatornát, melyek egyikének lejtése változtatható. A kísérleti állomás az érdekesebb kísérletekről készült tanulmányokat az egyetem kiadványsorozatában adja közre. Ijj. Maurer Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom