Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - VI. Szakirodalom

SZAKIRODALOM 333 A. N. Puri : Nátriumcarbonátos (szódás) eljárás fő- és mellékcsatornák bélelésére az elszivárgási veszteségek csökkentése céljából. (The sodium carbonate method of lining canals and watercourses for preventing seepage losses. Pubblication Vol. IV. No. 12. of the Punjab Irrigation Research Institute Lahore, 1939. Az eljárás azon a megfigyelésen alapszik, hogy a talaj, amely legalább 10% agyagot tartalmaz, a szódával való kezelés után vízátnemeresztővé válik és másrészt azon a feltevésen, hogy a csatornákból történő elszivárgás mértéke elsősorban a csatornaágy alul található talaj minőségétől függ. A nátriummal telített agyag vizetzáró sajátsága mindenki előtt ismeretes, aki szikes talajokkal foglalkozik. Az ismertetett eljárásnál 100%-os Na-telítés előállítása kívánatos, mert a vizetzáró sajátság ilyen állapotban következik be a legtökéletesebben. Neutrális Na-sókból (NaCl, Na 2SO i) a 100%-os Na-telítés megközelítésére igen nagy mennyiségeket kellene alkal­mazni, mert a kicserélődés folyamán keletkező és oldatban maradó Ca-sók a Na becserélődését megnehezítik. Ezzel szemben Na 2C0 3 (szóda) hatására a kicserélt Га oldhatatlan alakban (CaC0 3) válik ki és így a szóda alakjában adagolt Na teljes mennyiségiben hasznosan érvé­nyesülhet. Laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy a szódával való kezelés a talaj eredeti víz­áteresztőképességét az agyagtartalomtól és az eredeti Na-telítettségtől függően 40—98%-kai csökkentette. A természetes viszonyok között végrehajtott nagyobbarányú kísérleteknél az eljárást először úgy próbálták ki, hogy egyes vízzel töltött csatornaszakaszokat elzárva, a vízhez annyi szódát adtak, hogy 0-1%-os oldat képződjön. Miután ilyen híg oldat hatása nem mutatkozott kielégítőnek, a következőkben úgy jártak el, hogy a csatornát víztelenítve, annak fenekéről 6 inch vastagságban az iszapot félrekotorták és az így szabaddátett felületre gondosan meg­őrölt szilárd szódát szórtak. Az iszapot gondosan visszatelítették s ezzel az eljárás be is feje­ződött. Ismét más kísérletnél, amelyet már az előzőkben nyert tapasztalatok alapján egy tekintélyes hosszúságú (66.100 láb), csatornaszakaszon állítottak be, az eljárás úgy módosult, hogy a csatornafenékről az 1 láb mélységű iszap eltávolítása után, a szabaddátett felszínre 2 inch vastagságú, e célra alkalmasnak bizonyult nagyobb agyagtartalmú, gondosan fel­aprított földet hordottak, s erre permetezték a töményebb szódaoldatot (6-6 font szóda' köbláb víz, körülbelül 10-5%-os oldat). Kezelés után az előzetesen eltávolított iszapot vissza­helyezték. A 66.100 láb hosszú csatornaszakasz kezelésének összköltsége 8000 rúpiára rúgott. A csatorna üzembehelyezése után megfigyelt vízhozamok, összehasonlítva a kezelés előtti ismert hozammal, az elszivárgás tekintélyes csökkenésére engedtek következtetni, s az ily­módon megmentett víz értéke körülbelül 3220 rúpiát tett ki évente. Szabadföldi kísérleteknél azonban minden esetben csak körülbelül 50%-os szivárgás­csökkenés mutatkozott a kezelés után, annak ellenére, hogy a laboratóriumban kötöttebb talajoknál csaknem mindig 90% körüli csökkenést tapasztaltak. Az a feltevés tehát, hogy az elszivárgás legnagyobbrészt csatornafenéken keresztül megy végbe, nem állja meg a helyét, hanem a megfigyelt elszivárgásnak körülbelül 50%-a az oldalfalak rovására írható. A csatorna­falak hasonló kezelése természetesen nem kivihetetlen feladat, annak végrehajtása azonban még közelebbi tanulmányozást igényel. Dr. Mardos László. Devroey E.: Gyakorlati kísérlet a Kongó tengeri szakaszának szabályozására : a matebai mellékág elzárása. (Essai de régularisation du bief maritime du fleuve Congo ; le barrage du faux-bras de Mateba.) Különlenyomat a „Revue Universelle des Mines 1 1-bol. Liège, 1939. 25. oldal, 18 ábra, 4 melléklet. Tengeri hajók manapság már a torkolattól 137 km-re fekvő Matadiig hatolnak fel a Kongón. Ennek a hajózható szakasznak a középső, a Pointe Ecossaise ós Borna között fekvő 45 km hosszú részén a meder nem egységes és folytonosan változik : számos homokos modrű,

Next

/
Oldalképek
Tartalom