Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - VI. Szakirodalom
SZAKIRODALOM. Rovatvezető : DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR. Ing. Carlos A. Yolpi: Vízimunkálatok Chilében. (Obras hidráulicas en Chile.) La Ingenieria. XLIII No. 775. 1939. május hó., 5 ábrával és képpel. A 757.000 km 2 kiterjedésű és 4-5 millió lakosú Chile 3-5 millió hektár művelés alatt álló területéből l-l millió hektár áll öntözés alatt, azaz a mezőgazdaságilag megművelt terület 31%-a. (Ezzel szemben Argentina 910.000 hektár öntözött területe az összes művelés alatt álló területnek csak 3%-a !) Dacára az öntözés nagy fontosságának, nincs külön vízügyi törvény, hanem csak a törvényes rendeleteknek és szabályoknak egész sorozata, mely az öntözéssel összefüggő egyes kérdéseket részleteiben tárgyalja. Azok a folyók, melyek megyéket vagy tartományokat nem határolnak — az öntözővíz szétosztása szempontjából —• a megyefőnökök vagy kormányzók hatáskörébe tartoznak; a hajózható vagy vízierőre felhasználható folyók felett azonban a köztársaság elnöke rendelkezik. A vízjogot az úgynevezett „öntözők" alapján adományozzák, nely vízosztók vagy vízjelzők útján lesz meghatározva. Az „öntöző" elnevezés azt a vízmennyiséget jelenti, melyet egy ember könnyen kezelhet. Ezt a vizet az utolsó öntözőcsatornából vagy öntözőárokból veszik ki. Egy „öntöző" (regadores) vízmennyisége Chilében 8—23 liter/másodperc között ingadozik, egyes esetekben pedig 15 lit./mp-ben van törvényesen megállapítva. Különleges jelentőséggel bír az öntözés szempontjából egy 1908-ban hozott törvény, mely a „Csatorna-szövetkezetek" organizációját rendezi. A csatorna-szövetkezeteket az „öntözők" részvénytulajdonosai alkotják, a víz szétosztása is ezen az alapon történik. A legnagyobb egybefüggő öntözésnél, moly a Maipo folyó vizét használja fel, 140.000 hektár áll öntözés alatt 7508 „öntöző"-vel, melyből a „Maipo csatornatársulat" kezében van a folyó vízhozamának a fele, azaz 3784 „öntöző", melyek értéke nagyvízkor 30 lit./mp, kisV ízkor azonban csak 8 lit./mp. A vízjogot a telekkönyvbe jegyzik be, azonban még nem vették át azt a tételt, hogy az öntözési jog nem jelenti még a teljes tulajdonjogot is, hanem csak a víz használatát és hogy a víz elválaszthatatlan attól a földttől, melynek részére engedélyeztetett. Chile hidrográfiai rendszerét meteorológiai viszonyai határozzák meg : északon eső- és hóhiány 400 mm-en aluli csapadékkal, mely kimondottan aszályos jelleget ad ; a középső — legdúsabb és legsűrűbben lakott — övezet csapadéka 400—1500 mm között ingadozik, nagy havazásokkal az Andesekben ; végül délen túlzott csapadék 1500—4000 mm között. A kormányzat az 1914. évtől kezdve a vizimunkálatok érdekében egész sor törvényt hozott, 1928-ban pedig megalkotta az úgynevezett Öntözési Törvényt (Ley de Regadio). Az öntözési törvény és a kiegészítő rendeletek kimondják, hogy amint az állam által végzett öntöző-berendozési munkálatok befejeződtek, azok üzembontartása és fenntartása még 3 évig az állam feladata. Ez alatt a 3 év alatt a csatornaszövetkezetekbe tömörült vízhasználók az első esztendőben a lejegyzett „öntöző" berendezési árának Y>% -val, a második évben 1%-al, a harmadik évben pedig 1-5%-al kötelesek hozzájárulni a fonntartási költségekhez.
