Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 28» leghosszabb szárazság tartósabb volt az Alföldön, mint a Dunántúl, de májusban nincs különbség. Érdekes a június és július hónapok viselkedése. Láttuk, hogy a június nem kedvezőtlenebb az Alföldön, mint a Dunántúl, sőt gyakran még valamivel kedvezőbb is, július ellenben mindenütt lényeges eltérést mutatott a Dunántúl javára. Itt fordított jelenséget tapasztalhatunk. Az előfordult leghosszabb szárazságok júniusban az Alföldön, júliusban a Dunántúl voltak hosszabbak. Ezzel egyébként az is megegyezésben van, hogy a 12 napnál, sőt a 20 napnál hosszabb teljes szárazságok gyakorisága is nagyobb a Dunántúl júliusban, mint az Alföldön (6. ábra). E szerint tehát júliusban a Dunántúl nemcsak gyakrabban lépnek fel igen hosszú szárazságok, mint az Alföldön, hanem az észlelt legnagyobb hosszúság is nagyobb. A Dunántúl augusztusra már csökken a leghosszabb száraz időszak tartama, az Alföldön júniustól egészen novemberig erősen növekszik. Szemmellátható, hogy semmi összefüggés nincs a csapadékmennyiség és a legnagyobb száraz időszak között. Decemberben az Alföld ismét kisebb értékeket mutat, mint a Dunántúl, szintén megegyezésben a 6. ábrával. A legnagyobb száraz időszakok országos középértékének évi menete jól egyezik a 12 napnál hosszabb csapadéknélküli időszakok gyakoriságának alakulásával. Nagyon feltűnő a márciusról áprilisra bekövetkező nagy zuhanás, az április—májusjúnius időszak egyenletessége, ettől kezdve fokozatos növekedés a késő őszi hónapokig és a decemberi süllyedés. Nézzünk most néhány szélsőséges szárazságot. Márciusban a leghosszabb szárazság Egerben volt : 1913. február végén és márciusban 40 napig semmiféle csapadék nem volt. Pécsett, Túrkevén, Balassagyarmaton és Bódvarákón 38 napos volt a márciusban (illetőleg február végén és márciusban) észlelt leghosszabb szárazság. Áprilisban (amint azt a görbék menetéből várni is lehet) már nem fordult elő ilyen rendkívüli hosszú száraz időszak ; Gégényben 30, Bódvarákón 25, Pápán, Kecskeméten, Egerben és Túrkevén 22 napos volt a leghosszabb szárazság ebben a hónapban. Májusban Pápán 31 napig, Magyaróvári 25 napig, Túrkevén 24 napig tartó szárazságot észleltek. Júniusban Egerben 27 napos, Bábolnán 25 napos, Nyíregyházán 23 napos volt a 30 év alatt tapasztalt leghosszabb teljes szárazság. 1904. júliusában (és augusztus elején) Nagykanizsán 34 napig, Magyaróvárt 31 napig, Pécsett 28 napig egy csepp eső sem esett. Ez az év Dunántúl egészen katasztrofális szárazságot hozott. Az Alföldön nem volt júliusban ilyen hosszú szárazság : 30 év alatt Túrkevén csak 22 napos, Debrecenben 21 napos, Szegeden 19 napos, Nyíregyházán 18 napos, Kalocsán 16 napos volt a júliusi legtartósabb szárazság. Ez a körülmény billentette az átlagértékek mérlegét júliusban az Alföld javára (XIII. táblázat). Augusztusban már fordul a kocka : Túrkevén 37 napos, Gégényben 31 napos, Tiszafüreden 26 napos szárazság is előfordult, Magyaróvárt ellenben csak 25 napos, Szombathelyt és Nagykanizsán 23 napos, Pápán 21 napos szárazságot figyeltek meg. Az őszi hónapokban figyelemreméltó, hogy 1920. szeptember—októberben Balassagyarmaton 45 napig, 1902. október—novemberben Tiszafüreden 49 napig nem volt csapadék. Ezek a teljesen csapadéknélküli időszakok hosszának szélső értékei hazánkban. 305