Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 303 a dunántúli február esőben szegény volta itt is visszatükröződik, júniusban és novemberben itt is egyenrangú az Alföld a Dunántúllal. A tavasz és a nyár többi hónapjában azonban az Alföldön kevesebb a nedves hónap, mint a Dunántúl. A különbség főleg júliusban és augusztusban nagy : az esős nyár az Alföldön sokkal nagyobb ritkaság, mint a Dunántúl, bár esős júliust a Dunántúl is legfeljebb négyet észleltek 30 év alatt. Túrkevén 30 november közül 11 (37%) volt száraz időszak nélküli, Budapesten 30 december közül 10 (33°/'

0)-ben nem szüneteltek négy napig a lecsapódások. Ezek a legkiemelkedőbb értékek. A nyári hónapok közül június 30 év közül esős volt Budapesten hatszor (20%), Debrecenben nyolcszor (27%). November az egyedüli hónap, amely minden állomáson legalább egyszer száraz időszak nélküli volt, 1—1 alföldi állomás nem észlelt 30 év alatt egyetlen egyszer sem száraz időszak nélküli decembert és áprilist, Nagyon kedvezőtlen azonban ezt tekintve március és május, mert a 21 állomás közül kilencen a 30 év alatt egyszer sem fordult elő, hogy márciusban, illetve májusban ne lett volna száraz időszak. A száraz időszakok átlagos hossza (XII. táblázat) június és december kivételével az Alföldön mindig hosszabb, mint a Dunántúl, ebben a két hónapban egyenlő. Az évi menet teljesen megegyezik a hosszú száraz időszakok gyakoriságának évi menetével (X. táblázat, 6. ábra). Az Alföldön leghosszabbak a száraz periódusok XII. TÁBLÁZAT. A száraz időszakok átlagos hossza (napokban). Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 7-1 7-8 7-3 6-6 6-4 6-3 6-3 6-8 8-0 8-1 7-2 6-6 7-1 Alföld .. 7-5 8-0 8-3 7-3 6-8 6-3 6-9 7-1 8-8 8-6 7-8 6-6 7-5 Ország .. 7-3 7-9 7-9 7-1 6-6 6-3 6-7 7-0 8-5 8-4 7-6 6-6 7-3 márciusban és szeptemberben, legrövidebbek júniusban és decemberben. A Dunántúl a leghosszabb szárazságok hónapja február és október, a legrövidebbeké június, július (!) és december. Ha a száraz időszakok átlagos hosszát összehasonlítjuk a csapadékos időszakokéval (VII. táblázat), az előbbieket általában hosszabbaknak találjuk. A csapadékos időszakok hosszában az év folyamán sokkal kisebb ingadozás mutatkozik, mint a száraz időszakokéban (ott az évi átlag 17%-át teszi ki az évi ingás, itt pedig 30%-át). A száraz időszakok jelentkezése az óceánról Európába érkező cikloncsaládok fellépésével van szoros összefüggésben. Télen a csapadékot főkép a ciklon előoldalán felsikló szubtrópusi levegő hullatja.. Nyáron az eső főleg a hátoldalon előretörő óceáni levegőhullámok felemelő hatása következtében hull. Ezért azt várhatjuk, hogy ezekben az évszakokban a száraz időszakok tartama jó közelítéssel meg fog egyezni a ciklonok egymásutáni érkezésének időközével (5%—6 nap). A júniusi és decemberi értékek (6-3 és 6-6 nap) valóban igen jól egyeznek ezzel a várható értékkel. A megegyezés azért ilyen jó, mert nyáron és télen a magyar medencét megtöltő és a csapadékhullást kiváltó levegő hőmérséklete között annyira határozott különbség van, hogy jóformán minden ciklon-hullámnak csapadék fog megfelelni. Ez azután elválasztja egymástól a száraz időszakokat. Mégis előfordulhat azonban, hogy a csapadékot kiváltó hatás nem volt elég erős