Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon
CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 301 Pl. májusban az Alföldön 30 év közül 19-ben, a Dunántúl csak 15-ben volt hosszít esőtlen időszak. Júniusban ellenben az Alföldön erősen megcsökkent a hosszú szárazságok száma, az egész évi legalacsonyabb értékét veszi föl, ebben a vonatkozásban tehát az alföldi június előnyös volta még jobban kidomborodik, mint eddig. De éppen úgy kidomborodik a július hátrányos volta is. Az Alföldön közel 20%-kal növekszik a hosszabb szárazságok gyakorisága, a Dunántúl alig nagyobb, mint júniusban. Az egész helyzet teljesen megfelel a májusinak. Augusztusban és szeptemberben is az Alföld szárazságra való hajlama messze felülmúlja a Dunántúlét. Az év utolsó három hónapjában a két országrész közt nincs különbség. Évi átlagban a Dunántúl a hónapok 58-7%-ában, az Alföldön 61-3%-ában van legalább hét napos teljesen csapadéknélküli időszak. A különbség nem jelentékeny, de éppen a mezőgazdaságilag fontos hónapokban mutatkozó eltérésekből adódott. Az országos átlagértékeket a X. táblázat tartalmazza. Az első sor megmondja, hogy 30 év közül hány évben lépett fel hat napnál hosszabb száraz periódus, a másik sor pedig megmondja, hogy az éveknek ez hány százaléka. Az évi menet minden X. TÁBLÁZAT. 1901—30-ig hány évben (és az évek hány %-ában) volt 6, 12, ill. 20 napnál hosszabb száraz időszak ? Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Közép Évek 18-6 20-4 18-4 16-5 17-4 13-4 17-3 19'2 23'0 2M 17'9 13"8 184 68 61 55 58 45 58 64 77 70 60 46 60 5-6 7-2 4-6 3-4 2-8 4-1 4-1 8-9 9-4 5-6 2-8 5-3 19 24 15 11 9 14 14 30 31 19 9 18 1-8 2-2 0-5 0-4 0-3 0-6 l-l 1-9 2-4 0-8 0-8 l-l 6-0 7-3 1-7 1-3 1-0 2-0 3-7 6-3 8-0 2-7 2-7 3-7 mozzanatában tökéletesen megegyezik a csapadéknélküli időszakok valószínűségének évi menetével (5. ábra). A hat napnál hosszabb csapadéktalan időszakok azonban nem egyforma jelentőségűek. Egy 7—12 napos szárazság nemigen jár komoly következményekkel, azonban egy 12 napnál hosszabb, tehát legalább kéthetes szárazság már szomorú eseményeket idézhet elő. Ezért a ü. ábrán feltüntettük azt is, hogy az évek hány százalékában fordult elő 12 napnál hosszabb teljes szárazság. Itt érdekes és eddigi vizsgálatainkban fel nem merült vonásait ismerjük meg hazánk csapadék-klímájának. Az év 12 hónapja közül 10-ben az Alföldön gyakrabban lépnek fel két hétnél hosszabb szárazságok, mint a Dunántúl, éspedig az első félév mind a hat hónapjában (de februárban alig van különbség). Júliusban a 12 napnál hosszabb szárazságok gyakoribbak a Dunántúl, mint az Alföldön. Erre a meglepő tényre eddig semmi sem utalt. A szeptemberi ugrásszerű emelkedés itt is megvan. Tulaj donképen két hónapig tart a maximum, mert október alig marad szeptember mögött. Az Alföldön a 12 napnál hosszabb szárazságok gyakoriságának mélypontja júniusban és decemberben, csúcsa márciusban és szeptemberben van : a negyedéves hullámzás teljesen tisztán jelenik meg. A Dunántúl a mélypontok helyzete megegyezik, a csúcsЮО.Й szám a со s s % ьг sí Évek 5*0 2 g. S száma S S % 1 ' 53 ! Évek 0-9 « о. Й szám a о /1 S g % з-о
