Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - IV. Boros Tibor: Csapadékos és száraz időszakok Csonkamagyarországon

CSAPADÉKOS ÉS SZÁRAZ IDŐSZAKOK 293 ban nagyot zuhan és egész nyáron alacsony marad. Novemberre hirtelen nagyot ugrik és eléri egész évi legmagasabb értékét, 30%-ot. Ez azt jelenti, hogy novemberben minden három csapadékos időszak között egy 6 napnál hosszabb is szokott lenni. Érdekesnek látszik a csapadékos időszakok gyakoiiságának évi menetét összehasonlítani a csapadékmennyiség évi menetével. Természetesen azt várjuk, hogy a két évi menet nagy megegyezést fog mutatni. Magyarországon a csapadékmennyiség január—február-bari éri el minimumát, ettől kezdve fokozatosan emelkedik egészen júniusig ; júliusra visszaesik, augusztus, szeptember, októberben kisebb ingadozásokat mutat, novemberre a legtöbb helyen növekszik, majd januárig vagy februárig csökken. A csapadékos időszakok gyakorisága (2. ábra, felső görbe) ezzel teljesen megegyező menetet mutat áprilisig, májusra ellenben csökken, noha a csapadékmennyiség nő, júniusra pedig változatlan marad. Ez azzal magyarázható, hogy ezekben a hónapokban az elszigetelt, vagy legfeljebb 2—3 napos, de kiadós esők gyakoriak. Augusztusban a csapadékmennyiség sok helyen már kissé nagyobb szokott lenni, mint júliusban. Ezzel szemben az esős időszakok gyakorisága augusztusra további jelentékeny csökkenést mutat, szeptemberre megnövekszik, és növekedése lassan folytatódik, de nemcsak novemberig, mint a csapadékmennyiségé, hanem decemberig, holott akkor a csapadékmennyiség már csökkenőben van. A hat napnál hosszabb csapadékos időszak már érdekes időjárási esemény. Ezért érdemes nemcsak gyakorisági, illetőleg valószínűségi értékben, hanem abszolút számokban is megnézni, hogy 30 év alatt hányszor fordult elő az egyes hónapokban ilyen hosszú nedves időszak (V. táblázat). V. TÁBLÁZAT. A 6 napnál hosszabb csapadékos időszakok összes száma 1901—30. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Dunántúl 4-0 4-0 5-0 7-3 6-3 3-4 3-5 2-5 5-9 4-0 4-7 8-2 4-9 Alföld .. 4-6 3-2 5-5 5-3 5-4 3-4 2-5 1-7 3-7 4-3 7-1 6-4 4.4 Ország . . 4-4 3-5 5-4 6-1 5-7 3-4 2-9 2-0 4-4 4-2 6-2 7-1 4-6 A táblázat számait úgy kell értelmeznünk, hogy pl. 30 január közül a Dunántúl 4-szer, az Alföldön 4-6-szer fordult elő hat napnál hosszabb csapadéksorozat (a Dunántúl az évek 13%-ában, az Alföldön 15%-ában). A Dunántúl decemberben 30 év alatt 8-2-szer (tehát az évek 27%-ában) lépett fel ilyen tartós esős periódus. Az egyes állomások között a legnagyobb értéket Szerep adja : itt 30 április közül 18-ban (az évek 60%-ában) fordult elő hat napnál hosszabb esős időszak. A két országrész között természetesen közelítőleg ugyanazt a viszonyt látjuk, mint a II. táblázatban. A 2. ábra görbéi feltüntetik ugyan a nedves időszakok gyakoriságának évi menetét, azonban az egyes állomások ezekkel az átlaggörbékkel szemben jelentékeny eltéréseket is mutatnak. A 4—6 napos nedves időszakok gyakorisága decemberben a legnagyobb az állomások 52%-án, áprilisban az állomások 9%-án. Augusztusban van a legkisebb valószínűsége egy esős időszaknak az állomások 40%-án. De a másodlagos minimumok 48%-a is augusztusra esik.