Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETETEK ÁBRÁZOLÁSA 225 Ennek az egyenletnek alakja megegyezik a (106) egyenletével. Alkalmazzuk ezért a (107) képleteket l = 7 cm, m = 6 cm, n — 1 állandókkal : x

x=7-q

xl\ fi 1 ' 1 x

2 — 7 . . 2/

2 = 0 : i¥ = 56 M m x

3 = 2/з = 7 .8 M О 56 M ?a 2/4 = —

6 ' (140) h E képletekből kitűnik, hogy Д/2 Х

3 beosztásai azonosak. A (q

x, hálózatot ß következőképen szerkesztettük. Legyen pl. l

x = 0-7 m. Felrakjuk az y

x = = = 8-57 cm hosszt s a kapott ponton át vízszintest húzunk s ezt l

1 = 0~7 értékével jelöljük. Erre az egyenesre felrakjuk az x

x = 7 .02 . 0-49

2, x

x = 7 . 0-3 . 0 49

2, x

x=7 . 4 . 0-49

2 abszcisszákat s e pontokat q

x = 0-2, 0 3 .... 4 értékeikkel számozzuk. Ha minden lj egyenesen így megszerkesztettük a q

x pontokat, a különböző h egyeneseknek q

x = 0~2, 0-3 .... 4 pontjait összekötjük. Ugyanígy szerkesztjük (q

2, 1

2) vonalhálózatát. Mármost a 12. szakasz szerint a z

x — z

2 sor egyközű a z

3—z

4 sorral. Eszerint az l

x egyenesnek q

x pontja összekötve ü/-mel egyközű az l

2 egyenesnek q

2 pontját ugyanazon Ж-ponttal összekötő egyenessel. E két egyenes természetesen egy és ugyanaz. Ezért pl. az l

x = 0-5 egyenesnek q

x = 2 pontja összekötve az l

2 = 1 egyenesnek q

2=l'5 pontjával az M egyenesen az M=0~ 146 tm pontot határozza meg.

2

2 Ugyancsak a XIII. Rajzra jutottunk volna, ha, mint Max Mayer, közvetlenül a 17. rajzból kiindultunk volna. Eszerint Xo Хл Xf> Xa 2/i 2/2 9

9 Dr. Ing. Max Mayer. Nomographie des Bauingenieurs. Sammlung Göschen. 959 Berlin u. Leipzig. W. de Gr y ter, 1927. 91—93. lap. 39. rajz. 17. rajz. 15