Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

KÉPLETEK ÁBRÁZOLÁSA 211 m R legyen > O l < 5 m ; J > 0 0001 < 0 01. A (92) egyenletet következőképen írhatjuk : aR — y = \~R (94) Ez megegyezik a (37) alakkal, ha /i = «> /«=— У, <7з = Я, A

3 = 7, /

3 = ГЙ (95) Ha (92)-ben R = oo, akkor a = 0, és ha R = 0-5 és r = 0-75, „ a = 4-91. Ha azt akarjuk, hogy ez a pont még elférjen az a egyenesen, akkor Z

ret 5 cm-nek vehetjük, azaz y

x = 5 a (96) Az a egyenesen megjelöljük az и = 0 és a = 4 91 pontokat. А у-beosztás hosszegységét 15 cm-nek vettük, tehát 72 = hÍ2=—15y (97) Megjelöltük a у = 0'06, y

2 = — 0'09 cm és у = 175, y

2 = — 26 25 cm pontokat. у beosztása egyenletes. A (35) és (36) képletek szerint és a (95) értékekkel x

3 5 1 d 5 + 15R 1 + 3R (98) 6-15-VB 15 У R У

з~ 5+ 15R ~~ 1 + 3R ( ) A (11) képlet szerint : L

1L

3 = LxL

2^ = 15T±

J^ (10

0) Ha R = 01 5, akkor L

1 L

3 = 11-54 0-937 Felrakjuk e hosszakat ugyanabban a mértékben, mellyel mérve L

x L

3 = 15 és a kapott pontokon át függőlegeseket húzunk. Egy második sugársor középpontjául а у = 0 pontot választjuk. На у = 0 és R = 01 5, akkor « = = 3-16 0 447 y R azaz y

x = 15-80 .... 2

Ê23 cm. E két sugársor metszéspontjai a keresett R=0-1. ... 5 pontok. A (93) képlet ábrázolására megtartjuk a-nak 2/1 = 5« beosztását.