Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal
198 BART TTS ADOLF a 4. szakasz szerint következőképen határozzuk meg. Mindenekelőtt kiszámítunk három pontot. Ha £ = 0° azaz ha cotg £ = эо, akkor = 0 . ha 6 = 15° „ „ cotg « = 3-73, „ X í = J -=0 423 ö'iő -+- 1 és ha « = 45° „ „ cotg £ = 1, ,, = 1. (A hosszegység mindig a négyzet oldala.) E három X 1 hosszúságot felrakva, a kapott pontokat cotg £ = oo, 3-73, 1 értékeivel jelöljük és összekötjük egy alkalmasan választott S ponttal. E három sugárra illesztettünk egy alkalmas hosszegységgel készült és az ÂOO-sugàrral egyközű cotg f-beosztást (1). Ennek a beosztásnak pl. 2'75 pontján átmenő S sugár az X-tengelyen a 2-75 = cotg « = cotg 20° értéknek megfelelő X x abszcisszát határozza meg. Az S — 2'75 sugárnak az X-tengellyel való metszéspontját ezért f = 20° értékével jelöljük. Hasonló módon kapjuk az £ = 25 — 40° pontokat. Az £ = 5° — + 15° pontok szerkesztésére más S pontot kell választanunk. A (61) képlet alakja megegyezik az (5) képletével, vagyis az F 2-pontok egy egyenletes p-beosztás pontjainak vetületei. + Ha Q = i, akkor (61) szerint Y 2 = * " = — )/" 2 1 -J- 3 2 2fJ_ 1 f + 3 : 2 ][~2 „ P = 10, „ „ „ Г 2 = j^—J = 0-2182 és „ Q = ЭО, „ „ „ Y 2 = 0 E három pontot összekötöttük »S^-gyel és a három sugárra illesztettünk az S x эо sugárral egyközű, alkalmas hosszegységgel készült egyenletes beosztást (II) E beosztásnak pl. 5 pontján átmenő S x5 sugár az F-tengellyel való metszéspontban megadja a Q = 5 pontot é. í. t. Áttérve a cp-pontolc szerkesztésére, a (62) képletekből következik, hogy Y 3 = У 2 X 3 sin cp J Г~2 az átló hossza. Ha tehát az átló végpontján át azaz & rp = 0° ponton átmenő vízszintes oldalra felrakjuk a sin 10°, sin 20, . . . sin 90° hosszakat (a négyzet oldalával, mint hosszegységgel) és e pontokat összekötjük az X = Y = 0 kezdőponttal, e sugarak átmennek a cp = 10°, 20° . . . 90° pontokon. Sőt, mivel sin 10° = sin 170° stb., azért e sugarak átmennek a 170°, 160° . . . pontokon is. Ezekhez a sugarakhoz hasonlóan, minden más egyenes is, mely a íjp-görbét metszi, azt két pontban metszi : egy cp és egy cp 1 pontban. Mind cp, mind rp 1 kielégíti az (54) egyenletet, azaz o sin tp — f ) sin (cp 1 — e) sin £ sin ?
