Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal

194 ВARTUS ADOLF Ha (38)-ban H

2 = 0, akkor Q = 1-77 \ H

3 azaz y

1 = l

1 Q = 3-5 . Ï77 f Я

3 = 6195 ЦП

3 (44) A H pontok görbéjét a következőképen határozzuk meg. A IV. rajzon bemutattuk a H = 2 pont szerkesztését. A (44) képlet szerint H = 2 esetében У

г = 6-195. y~ip = 6195 X 2-S3 = 17-53 cm. yj ezen értékét felraktuk s a kapott pontot összekötöttük a H

2 = 0 ponttal. Ezután a (11) képlet szerint—-nek (42) alatti értékével és d ha H = 2:L

X = L*- = 20. ^ = 20X

Ш 1

3 d / 2 + Ö--9726 2-356 = 11-85 cm. Ebben a távolságban a Q egyenessel egyközűen húzott egyenes az előbb meghúzott sugarat a H = 2 pontban tartozik metszeni. Minden H pontot így szerkeszthetünk. A kész rajzból adott H = 0-5 m és H

2 = 2 m értékeknek a szakadozottan kihúzott egyenes szerint Q = 3-92 m

3 felel meg. III. Gyakorlat. Megszerkesztendő a z

3 + pz 4- 4 = 0, ill. pz + q = — z

3 egyenlet rajza, ha p>ö< — 10, q> 0 <— 10, z > 0 < 3'6. 9. A rajz két egyenes beosztása metszi egymást, a harmadik beosztás görbevonalú (9. rajz). A rajz szerint У%_ = Уз a nevezőket eltávolítva хз У г ~Ь Уз ~ хл У 2 és a jobboldallal osztva : (45) Xo = • Уз = ~Г~ (46) I з Lt. rajz vagy az alakra jutunk. akkor az f 9з , f h-! f

l Í3 /з fi Яз + fi h3 = /3 (47)