Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
2. szám - II. Bartus Adolf: Képletek ábrázolása sortálló pontokkal
186 BART TTS ADOLF 0-849 l 2 < 30 cm l 2 < 35-3 cm Legyen ezért l 2 = 34 cm. és l 2 ezen értékeivel a (7) és (8) képletek a következő alakot öltik : V x = l 1f 1 = 24-29.0-7 logR = 17 logR (20) y 2 = l 2f t= 34.0-5 log J = 17log J (21) 1 л fenti választásával azt értük el, hogy 0-7 egész szám lett. Hogy log R és log J beosztásának hosszegysége egyenlő, az természetesen csak a véletlen műve. Rakjuk fel az R egyenesre az R—01, R=1 és R—5 pontokat, a tőle 20 cm távolságban egvközüen húzott J egyenesre az J—0-00002 és J—0-001 pontokat. Most készítsünk egy log. beosztást 17 cm hosszegységgel és illesszük azt az Л-beosztás R—l, azután az J-beosztásnak J=0-001 pontjára. Ezután a (10) képletek szerint 2429 d 0-4167 d (22) 2429 + 3400 24-29 x 34 00 '/з = ^^ (log V —1-6021)=-- 14-17 log V —22-70 (23) • ' 24-29+ 34 00 ' У ' у У ' Az re=tengely e példában kiesik a rajzlapból. De a (11) képlet szerint : L 1L 3 — = L 1L 2~- = 20. 0-4167 = 8-334 cm. d Ebben a távolságban R egyenesével egvközüen húzott egyenes a F-beosztás egyenese. Legyen most (19)-ben J = 0-0001 (logJ=-- —4) és V = 1 ( log V = 0), akkor 0-7 logR— 2 = —1-6021 0-3989 innen logR = = 0-568, R = 3-70 m. * 0-7 Ha ezt az R pontot összekötjük J=0-000l ponttal, akkor a V egyenessel való metszéspont F— 1 m értéknek felel meg. Hasonlóképen határozhatjuk meg a V=0-1 pontot. J = 0-0001, (log «7 = —4) és V = 0-1 (log V == — 1) esetében : 0-7 logR — 2 = — 2-6021 — 0-6021 innen log R = = — 0-860 = 0-140- 1, R = 0-138 m. " 0-7 Ez a pont összekötve az J=0-0001 ponttal, megadja a V=0-1 pontot. Ha a szerkesztés helyes, akkor a V=1 és V=0-1 pontok távolsága 14-17 cm. A (23) beosztást úgy tekinthetjük, mint egy vele egyközű 20 log F-beosztás vetületét. Ha a (23) alatti beosztás távolsóga azJ egyenestől=20—8-33=11-67 cm, 11-67 akkor a 20 log F-beosztás távolságának 20 • ^ — = 16-44 cm-nek kell lennie. Húzzuk meg ebben a távolságban a 20 log F-beosztás egyenesét. Akkor az J=
