Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
1. szám - II. Trummer Árpád: Víziútjaink fejlesztése
14 TR TJMMER ÁRPÁD Igaz, hogy ezzel az 1908. évi víziberuházási törvényben Gyuláig tervezett csatornázás sincs elérve, de mindenesetre jelentékeny haladás víziútjaink fejlesztése és az Alföld szállítási nehézségeinek csökkentése terén. Jelen pillanatban a helyzet az, hogy a Duna és Tisza hajózási viszonyainak megjavítására, ha lassúbb ütemben is, tervszerű munka folyik és a Körös folyó Békésig terjedő szakaszának csatornázása is rövidesen megtörténik. Egyéb víziútjaink fejlesztésének megvalósítására jelenleg még nincs részletesebb programm sem, még kevésbbé van az ilyen munkák pénzügyi előfeltétele biztosítva. Az utóbbi csak akkor várható, ha megfelelő elgondolással illetékes tényezőink előtt megvilágítjuk a víziutakkal kapcsolatban felmerülő közgazdsági szempontokat és megjelöljük azokat a munkálatokat, amelyek szerény, de tárgyilagos véleményünk szerint már olyanok, hogy azok megvalósítását a közgazdasági viszonyok egy-két évtizeden belül sürgősen követelni fogják s erre való tekintettel gondos előrelátás azok megvalósításának lehetőségeivel, kereteivel és módozataival már most foglalkozni, hogy a pénzügyi viszonyokhoz mért kivitel a szükségesség időpontjára már teljesen befejezhető legyen. * * * A Felvidék egyrészének és Kárpátaljának a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása, továbbá a szomszédos államokban történt változások a magyar közgazdaságot új helyzet elé állították. Ezzel kapcsolatban a magyar víziutak fejlesztésének kérdése is új stádiumba jutott, ami egyúttal azt is szükségessé teszi, hogy azokat az irányelveket meghatározzuk, amelyek víziútjaink jövőbeli, elkerülhetetlen fejlődését a legközelebbi évtizedekre már most megállapítsák. A magyar fennhatóság alatt álló hajózható vizek meghosszabbodtak és most 1965-1 km-nyi hajózóutunk van, ezenkívül 188-1 km-nyi hajózóút van, melynél csak az egyik part magyar terület. E víziutakból 1442*3 km gőzerővel hajózható s e hosszúságból teljesen magyar területre esik 1345-4 km. (Lásd a túloldali táblázatot.) Sajnos azonban, hogy a Tisza folyó teljes hosszában csak kedvező vízállásoknál hajózható, egyébként csak Tiszafüredig, ami a hajózóútnak több mint 260 km-es megrövidülését jelenti. 5 A hajózható víziútak hossza ezek szerint még felét sem éri el annak a 4260 km-nek, amelyet az 1908. évi XLIX. t.-c. óhajtott megvalósítani. Ezért víziútjaink feljlesztése hazánk mai — a világháború előtti osztrák-magyar monarchia gazdasági helyzetétől teljesen eltérő — közgazdasági viszonyai miatt a jövőben mindjobban és sürgető szükségként fog jelentkezni. A mai Magyarország helyzete a kivitel és behozatal szempontjából körülbelül az, hogy a nyugati államok felé főképen mezőgazdasági nyersterményeket, kelet felé pedig ipari gyártmányokat vihetünk ki, a behozatal pedig éppen ellenkező irányú. A kiviteli termények egy részére (búza, széna, stb.) a víziszállítás kedvező,, hasonlóképen a behozatali áruk (építő- és tűzifa) egy részére is. Ha ezeket az előfeltételeket mérlegeljük, azt kell megállapítanunk, hogy a nyerstermények nagyrésze a Tisza völgyéből a Duna völgye felé irányul, Budapestről pedig nyugat felé a mezőgazdasági kivitelt, dél felé pedig az ipari kivitelt a Dunán lehet 5 A Tisza-folyónak Szolnok feletti ha.józhatására vonatkozó bővebb adatok vannak vitéz Filep Lajos : A Tisza folyó vízállásai és vízmennyiségei c. tanulmányában, mely „A Tiszántúl öntözése" c. hiv. kiadványban jelent meg. Budapest, 1937.
