Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)
1. szám - IV. Mantuano József: Vízmosáskötési munkálatok Tolna vármegyében
vízmosáskötési munkálatok 99 Tízmosásmegkötések tervezése. Az említett vízmosásköt esek terveit a székesfehérvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal készítette el. Az alsó szakaszok rendezése legnagyobbrészt a meder jókarbahelyezésével egyidejűleg megtörtént. A középső szakaszok tervezésénél követett elv szerint a meder nagy esését annyira lecsökkentették, hogy az ott átvonuló nagy vizek hordalékmozgató' ereje ne legyen képes a medret tovább mélyíteni. Ebből a célból a medret gátakkal úgy lépcsőzték, hogy a gátak között a fenékesés a 3°/ 0 0-et ne haladja meg. A lépcsőzésnek a víz romboló erejének megtörésén kívül egyik eredménye, hogy a gátak közötti mederszakasz iszappal feltelik és az oldalak további lecsúszását megakadályozza. 4. ábra. A gátak magasságát a tervezésnél úgy állapították meg, hogy az alsó gát koronája a felette levő gát vízpárnájához iszapoljon vissza a feltételezett 3°/ 0 0 átlagos mederesés mellett. A 3°/ 0 0 esés megválasztására tapasztalati adatul szolgáltak a löszös vidéken végrehajtott mederrendezések. Azokon a már jókarbahelyezett szakaszokon, ahol az esés 3—4°/ 0 0 alatt maradt, iszapolódásokkal mindig kell számolni, ennél nagyobb eséseknél azonban csak igen kivételes esetekben fordid elő iszapolódás. Az elvégzett munkák a feltevést igazolták, ugyanis ahol a 3—4°/ 0 0 esést betartották, számottevő kimélyülés nem következett be, sőt a meder mindenütt szépen feliszapolódott. Azokon a helyeken, ahol 3°/ 0 0 körüli esés bániilyen okból nem volt betartható, további jelentékeny mélyülések állottak elő. A csökkentett esés és a gátak következtében ezek mögött iszapolódások állnak elő. Szekszárdon a gátak mögött mintegy 160.000 m 3 iszap tárolódott. A 4. sz. 7*
