Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
1. szám - Szakirodalom
133 az 1935. évi záróadatokat tartalmazza, teljesség és időszerűség kedvéért jelen ismertetésembe már az 1937. évi záróadatokat is felvettem.) 1890 óta a csőhálózat 385 km hosszról 1236 km hosszra emelkedett. Jellemző a vízzel ellátott ingatlanok száma is, amely 1890-ben mindössze 8,786 volt, 1937-ben már 29,421. Hasonlóképen jellemző az évi vízfogyasztás, amely az említett évben 24-7 millió m 3 volt míg 1937-ben 65-2 millió m 3-re rúgott. Hasonló arányban változtak meg az üzem fejlődésének jellemzésére szolgáló további adatok is. Az üzem leírását tartalmazó fejezetet a vízellátási berendezés vázlatrajza egészíti ki, amelyen minden vízműtelep, a csőhálózat fővezetékei és az összes fontosabb műtárgyak fel vannak tüntetve. Ennek segítségével könnyen követhetjük a leírást és megérthetjük az egész vízellátási rendszer szervés összefüggését. A szivattyútelepek leírása külön foglalkozik a termelő- és az átemelőtelepekkel, a vízellátásnak megfelelően a Duna bal- és jobbpartján. A telepek leírásával kapcsolatban megtudjuk, hogy miként kerül az ivóvíz a budai és pesti partok, továbbá a Szentendrei- és Palotai-sziget vízgyüjtőtalajából a termelő-, illetőleg az átemelőtelepekhez. A Duna-talajvíz kiaknázása céljából a kavicsrétegekbe kutak és vízszintes gyüjtőcsövek (galériák) vannak telepítve. Elméletileg bal- és jobbparti telepeket különböztetnek meg, jóllehet a szigetek és partok telepei között a Duna alatt épült bujtatok és alagutak, illetőleg a Ferenc József és Horthy Miklós-hídon átvezető nyomócsövek révén együttműködés lehetséges. A vízellátás legfontosabb szerve a káposztásmegyeri vízmű, amely kilenc telepből áll. Idetartozik a főtelep, a Palotai-sziget, az I. és II. termelő- és átemelőtelep és a Szentendrei-sziget egy része. A teljes megyeri vízmű 72 aknakútból és 192 csőkútból áll, napi vízszolgáltatóképessége átlagban 218,000 m 3. A szigeti kutak vize a Duna alatt kiépített teltszelvényű bujtatókon, illetőleg az új, járható, tartalékalagutak csövein keresztül a balparti végaknákba kerül, ahonnan a parti telepek szivattyúi a parti kutak vízével együtt kettős gravitációs csatornába emelik. A főtelep területén épült, túlklórozásos rendszerű, regeneráció nélküli, folyamatosan dolgozó szűrőberendezés vas- és mangántalanítja, csíramentesíti, majd a klórtól is megtisztítja a vizet. A főtelepi nagy medencéből két, 1200 mm átmérőjű, főnyomócsövön át 4—5 atm. nyomás alatt kerül a víz a városba. A telepek üzeme elektromos, energiatartalékul Diesel-motorok szolgálnak. A szivattyúk és motorok tengelykapcsolása oldható. A megyeri vízműhöz tartozik az említetteken kívül három csőkútgépház és két szigeti gépház (a tartalékalagutak mellett). A balparti vízellátás tartozékai még a Szentendrei-szigeten épülő horányi vízmű, a város belterületén fekvő Kossuth Lajos-téri vízmű és a tisztán átemelőtelepként működő kőbányai vízmű. A jobbparti telepekhez tartozik az I. budai víztermelő telep (budaújlaki vízmű), a II. budai víztermelő telep a hozzátartozó monostori, vagy békásmegyeri új vízművel, a krisztinavárosi átemelőtelep, továbbá a Lóránt-úti, Budakeszi-úti, Gellért-rakparti átemelőtelep és a jánoshegyi önműködő nyomásfokozó berendezés. A budai vízműtelepek medencék és víztornyok útján látják el a budai alsó területeket és a hegyvidéket. A jobbparton nyolc aknakút és 112 csőkút van. (Utóbbiak a monostori víztermelőtelepen.) A felsorolt telepekre összefoglalóan jellemző adatok a következők : Az összes felépítmények száma : 68. (Ezek között 17 gépház és 5 transzformátorház.) A telepeken összesen 70 szivattyú, 66 elektromotor, 33 Diesel-motor és 2 gőzgép van felállítva. Az elektromotorok 14,147 LE-t, a Diesel-motorok pedig 10,450 LE-t képviselnek. A telepek gépi berendezéséhez tartoznak az elektromos kapcsolóberendezések, olajtartányok, vízmérőberendezések, elektromos távjelzők, vízállásmutatók, fűtő- és világítási berendezések, különféle segédgépek és a javítóműhelyek szerszámgépei. A közcsőhálózat 1200 mm átmérőtől 80 mm átmérőig szerteágazva hálózza be a várost. Hozzátartoznak a hálózat különböző pontjain elhelyezett közkutak is, amelyeknek száma 198. Az ingatlanoknak szolgáltatott vizet mindenütt vízmérőkkel mérik. Számuk ezidőszerint 42,777 db, a fejlődésre egymagában is igen jellemző szám, mert 1910-ben a beépített vízmérők száma mindössze 3564 volt. aknakutak száma csőkutak száma . 80 304 vízszintes gyüjtőcsövek (galériák) összes hossza. . 1350 km víztárolók (medencék és tornyok) száma víztárolók űrtartalma 18 65.241 m 3.
