Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)
1. szám - dr. Lászlóffy Woldemár: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása
51 „imponderabiliáinak" területére jutunk. Az anyagi kár is nehezen állapítható meg, hiszen a becslés egészen egyéni. De bizonyos, hogy a pusztulás ott volt a legnagyobb, ahol a legsűrűbb volt a település, így elsősorban a fővárosban. Az árvízi elborításnak és az általa okozott rombolásnak hű képét az akkori Pesten állomásozó 5. tábori pattantyús-ezred által jótékonycélra kiadott egykorú térkép őrzi. 1 0 Ha ennek adatait a város mai térképére visszük át (8. ábra), azt találjuk, hogy az elárasztott terület széle Pesten a Váci-útig, az arénaúti aluljáróig, a Barosstérig, a Ludovikáig és Közvágóhídig terjedt, míg Budán a Bécsi-út, a Várhegy és Szt. Gellért-hegy lába és végül a Fehérvári-útvonala jelzi a határát. Pesten az akkor beépített területen csupán három sziget emelkedett ki az árból. A legnagyobb az Erzsébettértől a Deák-téren át a Központi városházáig terjedt és fontos szerepet játszott a menekültek első elhelyezésénél. Az akkor Üjpiac-térnek nevezett Erzsébet-téren ugyanis már elkészültek a kereskedők bódéi a Józsefnapi nagyvásárra és ezekben az első két éjszakán többszáz ember szorongott. Lényegesen kisebb volt a Ferenciekterén szárazon maradt folt, míg a mai Tőzsdepalotától a Földművelésügyi Minisztériumig terjedő sziget, az akkori város szélén lévén, szükségképen nem jutott jelentőséghez. Az elborítás mélysége - figyelmen kívül hagyva az akkor még Dunamedernek számító és csak a szabályozás óta feltöltött területeket, mint az Országház, Műegyetem stb., — legnagyobb (3-5 m-nél több) volt a Nyugati р. u. helyén, továbbá a Ferenc- és József-körűt mentén, az egykori Pesti Dunaág medrében ; 3 m-nél Az árvíz pusztítása a főváros területén. Városrész л CS > épen maradt nagyon megrongálódott összedűlt lakóházak Az árvíz után Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros I. Pest összesen Tabán Víziváros Országút és Újváros II. Buda dunaparti külvárosai összesen III. Óbuda I., II. és 111. együtt 695 394 1381 1255 529 456 256 166 249 19 65-6 65-0 120 19-8 3-6 169 67 404 115 72 24-3 17-0 29-3 9-2 13-6 70 71 811 891 438 101 18-0 58-7 71-0 82-8 4254 927 773 789 1146 879 595 549 27-0 94-8 77-0 69-6 827 27 150 85 19-4 2-9 19-4 10-8 2281 21 28 155 53-6 2-3 3-6 19-6 2489 762 2023 91 81-3 11-9 262 10-5 36-t) 204 397 8-2 52-1 7505 3260 43-4 1363 18-2 2882 38-4 Lásd : Vízügyi Közlemények, 1934. évi 3. szám, a 424. és 425. oldal között.
