Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Szakirodalom

534 Három öntözőrendszer árvédelmi berendezésekkel és lecsapolással kapcsolatos. A már lecsapolt területeken segíti elő az öntözést. Az újonnan létesült Región Lagunera-rendszev 310.000 ha öntözhető területével egy új nagy öntözőrendszer-csoport magja lesz, mihelyt a 87 m magas és 3 milliárd m

3 vizet tároló El Palmito-g&t munkálatait befejezik. Az öntözőrendszerek gátjaival kapcsolatos vízerőtelepek energiatermelése főleg a mezőgazdasági szükségletek fedezésére szolgál. A Nemzeti Öntözőrendszerek óriási fontosságát és nagyvonalúságát jellemzi, hogy az 1935. óv végéig kb. 90 millió peso (kb. ugyanannyi pengő) befektetést képviselnek. Gazdasági jelentőségüket megvilágítja az a tény, hogy az 1936. évig öntözés alatt álló kb. 165.000 ha területen csak az 1936. évben 32 millió peso volt a termés értéke 16.500 telepes javára. Ezekben az adatokban a legújabban létesített Lagunera-vidék jelenleg öntözött 150.000 hektárnyi területe még nem szerepel. A Nemzeti Öntözőrendszerek létesítésével és a telepítéssel kapcsolatos összes pénzügyi hitelműveleteket az erre a célra létesült Nemzeti Földhitelbank (Banco Nációnál de Crcdito Agricola) bonyolítja le. Ott, ahol az öntözéses mezőgazdaság még ismeretlen volt és ahol sürgős problémák megoldása volt szükséges, a munkálatok érdekében a Nemzeti Öntözőbizottság felügyelete alatt mintaöntözőtelepek (Granjas experimentales) létesültek. A vázolt eredmények a Nemzeti Öntözőbizottság által kidolgozott és végrehajtott hatéves terv (Plan sexenal) óriási eredményeit méltatják. A munkaterv, amely a már meglévő és megkezdett munkálatok kiegészítését, továbbá új öntözések létesítését tűzte ki céljául, eredetileg 50 mülió pesot vett fel költségvetésébe. Ezt az összeget már 2 év és 4 hónap alatt felhasználták. Elkészült 11 nagy völgyzárógát kb. 9 milliárd m

3 víz tárolására, 10 vízkivételi mű, 7 szivattyútelep, 8 vízerőtelep kb. 130.000 KW kapacitással és kb. 650 kilométer főcsatorna mintegy 500.000 hektár öntözésére. A munkálatok folytatására további 176 millió peso, azaz 230% többlet, van előirányozva. Segítségével a Nemzeti Öntözőrendszerek kiterjedését egymillió hektárra, azaz az ország öntözhető területeinek egytizedére lehet kifejleszteni. A Nemzeti Öntözőbizottság működése a következő. Az öntözéseket a köztársaság elnöke, a földművelésügyi minisztérium, az államok kormányzói, a gazdasági szervezetek és nem utolsó sorban magának az öntözőbizottságnak tanulmányi kiküldöttei kezdeményezik. A kezdeményezéseket a bizottság a következő szempontok szerint tanulmányoztatja : az öntözővíz beszerzési lehetősége, a talaj adottságai, a földtani viszonyok a műtárgyak létesítése szempontjából, és végül a domborzat. A terepfelvétel légi úton történik. A tanulmányok és a tervezés befejeztével a műtárgyak terveit kisminta-kísérletekkel ellenőrzik. A kivitelt az öntözőbirtokok kézbeadása követi a már említett Nemzeti Földhitelbank útján. Az öntözési berendezések és munkálatok átadásával azonban nem szűnik meg a Bizottság munkája. Mint felügyeleti hatóság állandó kapcsolatot tart fenn az öntözőgazdákkal. A karbantartást is a Bizottság végzi, tanácsaival pedig irányítja és ellenőrzi az öntözéses termelést. Feigler István. Anglielofí, В.: A Marica-folyó völgyének öntözése. Különlenyomat a bolgár mérnökök és építészek szövetsége évkönyvének 6. kötetéből, Szófia 1939. Bolgár nyelven, francia kivonattal. 30 oldal, 3 ábra, több táblázat. A Marica-folyó völgye a Balkán és Rodope hegységek között húzódik. Éghajlata nagyon kedvező ipari növények, zöldségfélék és gyümölcs termelésére. (Évi középhőmérséklet 12-5 C°.) Domborzati viszonyai nagyobbszabású öntözési rendszer kifejlesztésére teszik alkalmassá, mely által a völgy Bulgária legtermékenyebb területévé válnék. A völgy azonban csapadékban igen szegény ; szegényebb, mint az ugyancsak öntözésre szoruló Duna- vagy Struma-völgy. Átlag csak minden negyedik évben kap elegendő (600 mm fölötti) esőt.