Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Berzsenyi György: A duna "0" vizének újabb megállapítása

résektől eltekintve, párhuzamos az alapvízzel. A volt magyar -csehszlovák közös műszaki bizottság közbejöttével e kis eltéréseket kiküszöbölve a pozsony szobi Dunaszakaszon az alapvíz és a CID-víz egymással párhuzamosan olykép lett megállapítva, hogy a CID-víz az alapvíz felett 50 cm-rel, azzal párhuzamosan haladjon. A Vízrajzi Intézet által meghatározott kisvizet „1930. évi dunai alapvíz" elnevezéssel a földmívelésügyi miniszter úr jóváhagyta és egyidejűleg elrendelte, hogy az egyes mércékre vonatkozó vízfok-(hidrograd) beosztások az alapvíz, mint legkisebb víz figyelembevételével újból állapíttassanak meg. Vízjárási térképeinken a folyók napi vízállását Richter-féle vízfok vonalakkal jelezzük. Ha valamely észlelő állomáson az észlelt legkisebb és legnagyobb vízA pozsony-mohácsi Dunaszakasz hydrográd hosszszelvénye 4. ábra. szín közötti magasságkülönbséget 10 egyenlő részre osztjuk, a vízjátéknak ezt a tizedrészét vízfoknak (hidrogradnak) nevezzük. A vízfok tehát nem általános érvényű mértékegység, hanem függvénye a vízjátéknak és minden észlelő állomásra vonatkozólag más (4. ábra). A vízjárási térképeken a vízállásjelzés úgy történik, hogy a folyó mentén, a folyóval egyirányban annyi párhuzamos vonalat húzunk, ahány vízfokot ér el a vízszín a kérdéses folyószakaszon. Áradó vizet folytonos, apadó vizet pedig szaggatott vonallal jelölünk. A vízfok jelzés megbízhatóságának alapfeltétele a 0-víz és az árvízszín helyes megállapítása. Fontos, hogyha a meder változása következtében a kisvízszín változik, ezt a változást a vízfokbeosztásban is keresztül vezetni, nehogy hamis képet kapjunk, mint az a remetei mércénél elő is fordult. Itt a meder feltöltődött, a kisvízszín emelkedett, a vízfokbeosztás 0 pontja azonban változatlanul hagyatott. így olyankor is, amikor a kis vízállások követ-