Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - dr. Viczián Imre: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez

492 Míg Magyarország hajózható víziutainak hossza 1,144 km, a hatszorta nagyobb területű Franciaország hajózható belvizeinek összes hossza ugyanekkor 9,960 km volt, tehát Magyarországénak kereken kilencszerese. Ezt azonban úgy kell elképzelni, hogy a francia víziutak 63 %-a mesterséges csatorna. Hogy milyen kisméretűek ezek a csatornák, azt jellemezni fentebb már megkíséreltem ; de szolgáljon ehhez szemléltetésül a 2. és 3. ábra is. A francia irányzat tehát nem a kiindulásul szolgáló nagy folyón közlekedő nagy hajót vette, vagy veszi mértékadóul, hanem csatornáit ennél kisebb méretekre építette, illetőleg az eredetileg kisméretekre épült csatornákat a modern nagyhajók méreteihez nem alakítja át. Hogy ez az irányzat mennyiben helyes, mennyiben nem, elbírálni maguk a franciák vannak hivatva. Mindenesetre meg kell gondolnunk, hogy mekkora befektetéseket kívánhatott ez az egész országot behálózó, hatalmas csatornarendszer ; és mennyire megnövekedett volna még ez a befektetés, ha a csatornák nagyméretekre való építését, illetve átépítését tűzték volna ki a franciák célul. Másrészt felfoghatjuk e kérdést úgy is, hogy nagy méretek mellett, a rendelkezésre álló tőkékből, mennyivel kevesebb víziút lett volna létesíthető. Hogy a rendszer így is beválik és virágzik, bizonyítja forgalma. Hogy nagy méretek mellett nem virágoznék-e még jobban, hogy a nagy méretekre való kiépítés, vagy átépítés nem fizette volna-e ki magát, erre vonatkozólag számításokat végezni e kis tanulmány keretein belül nem feladatom, egyebek közt márcsak azért sem,mert a különlegesen francia viszonyokból hazánkra isérvényes következte2. ábra. Uszály típusok.