Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Csepeli Weiss Jenő: Beszámoló öntözési rendszerem hétéves üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszállításnak vele kapcsolatos új módszeréről

478 csatornahálózat elkészítése 129 pengő kat. holdankénti egységár mellett 72.240 pengőbe kerül. A beruházott tőke 560 kat. holdra 120.240 pengő, vagyis holdanként 215 pengő, mely összegből 86 pengő (40%) az öntözőhajóra és 129 pengő (60%) a csatornahálózatra esik. A csatornahálózat élettartama az évi fenntartás mellett korlátlan. Mégis a teljes tőke 15°/

0-át számítom fel évi kamat és tőketörlesztés címén. Ezzel szemben az öntözőhajó 560 kat. holdra értett kihasználásával számolok, tekintette] az öntözés folyamatban levő és tervezett további bővítésére. Az évi kamat- és tőketörlesztés tehát : az öntözőhajó után hold-milliméterenként ... 12 fillér, ill. kat. holdanként 12-90 pengő. A csatornahálózat után : hold-milliméterenként ... 18-— fillér, ill. kat. holdanként 19-35 pengő. A kamat- és tőketörlesztés összesen : hold-milliméterenként ... 30— fillér, ill. kat. holdanként 32-25 pengő. Az öntözés évi összköltsége tehát : A) Kamat- és tőketörlesztés nélkül: Víz hold-milliméterenként 9-3 fillér ; kat. holdanként 10— P Üzem „ 19-6 „ „ „ 21-09 „ Fenntartás ,, 13-2 ,, ,, ,, 14-15 ,, Összesen 42-1 fillér 45-24 P. B) 15% kamat- és tőketörlesztéssel: Víz hold-milliméterenként 9-3 fillér ; kat. holdanként 10-— P Üzem „ 19-6 „ „ „ 21-09 „ Fenntartás „ 13-2 „ „ „ 14-15 „ Tőketeher „ 30— „ „ „ 32-25 „ Összesen . .. 72-1 fillér 77-49 P. Ezek után az öntözés haszna volna megállapítandó. Sajnos, a haszon eddig számszerűen nem volt megállapítható, mert az öntözetlen és az öntözött rész között vitathatatlan elszámolás nem-igen állítható fel. Ugyanis az öntözött rész által átvett trágya, az öntözetlen gazdaságnak átadott takarmány, áruforgalom tárgyát nem képezi, értékelésük azért többé kevésbbé önkényes. Önkényes lett volna ugyancsak az állattenyésztési és állattartási ágakkal, valamint à belső teherszállítással kapcsolatos elszámolás is, habár ezek a tényezők döntően befolyásolják az eredményt. A jövedelmezőségre az eddigi tapsztalatok alapján csak következtetni lehet abból, hogy az öntözéssel kapcsolatban felmerülő különleges költségek semmiesetre sem lehetnek oly nagyok, mint a termelés növekedésének értéke. A különleges költségek nemcsak a tulajdonképeni öntözési költségekből állnak, hanem a mívelés költségeinek abból a szaporulatából is, mely a nagyobb termeléssel jár együtt. A termés növekedésének értéke kat. holdanként 125 pengő, tekintve, hogy a 250 pengős