Vízügyi Közlemények, 1938 (20. évfolyam)

4. szám - Csepeli Weiss Jenő: Beszámoló öntözési rendszerem hétéves üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszállításnak vele kapcsolatos új módszeréről

475 növényzet dúsan fejlődik, míg öntözés nélkül a tartós szárazságot erősen megsínyli. Az eredmény bő termésben és jobb minőségben jut kifejezésre. A dús levélzet erőteljesebben végzi az asszimilációt és ennek folytán р. o. az öntözött répa százalékos cukortartalma 10 %-ot meghaladóan nagyobb az öntözetlenénél. Öntözéssel a június végén, illetve július elején letakarított főtermés után második termés is biztosítható, mely különben alig volna lehetséges. Nyár végén és ősszel az öntözés feladata még a második termés vízszükségletének kiegészítése, valamint szárazságban az őszi szántás megkönnyítése, továbbá az őszi vetések egyenletes kikelésének és fejlődésének elősegítése. A fejlettebb őszi búzavetés kat. holdanként I —2 q terméstöbbletet szokott eredményezni. Az alföldi viszonyok mellett az öntözött főtermés az öntözetlennel összehasonlítva a következő terméseredményeket mutatja : Lucernaszéna (7.sz.kép) 20 — 25 q-val szemben 40— 50 q ; a többlet mintegy 100% Csalamádé (4. sz. kép) 100—200 „ „ 250—350,, „ ,, 100% Csövestengeri (5.sz.kép) 22— 26 ,, ,, 35 — 45,, ,, ,, 60% Cukorrépa 150 ,, ,, 240,, ,, ,, 60% Kender (6. sz. kép) 45 „ ,, 60 „ ,, ., 30% Fonal-len (l.sz.kép) 15 ,, ,, 25,, ,, ,, 60% A másodtermés mindig kisebb mint a főtermés, mert a nyár második felére eső tenyészidő alatt a napok már rövidülnek és azért a napsugárzás már kevesebb kalóriát juttat neki, mint a főtermésnek. A másodtermés azonban jóformán teljes egészében többlet, mely a főtermés többletével együtt jelenti az öntözéssel elért terméstöbbletet. Az öntözéssel járó költségeket egyelőre figyelmen kívül hagyva, e többlet, mint ,,többtermelés" általában, a rendes termelést olcsóbbá teszi. Egyrészt, mert a mezőgazdasági üzem állandó költségei, melyek az alaptermést különben is terhelnék, a többletet nem sújtják, másrészt, mert „többlet" termelése a változó költségek tekintetében is olcsóbb, mint ugyanakkora önálló mennyiség termelése. Mennyiség tekintetében az öntözést legjobban a takarmány hálálja meg. .Derekegyházán a takarmányteremlés aránytalanul ált is terelődött az öntözött részre, mely az utolsó években a derekegyházi takarmányok 35 %-át termelte, míg területe az egész vetőterület 8 %-át sem érte el. Az 1938-as vetőterv alapján az öntözetlen termés 254 pengős kat. holdankénti átlagértékéből csak 14%, ellenben az öntözött termés 363 pengős átlagértékéből 49% esett takarmányra és alomra. Az öntözetlen termés átlagsúlya kat. holdanként 60 q, szárazanyagtartalma 32 q, az öntözötté 168 q, szárazanyagtartalma 57 q volt. A jövő vetőterv alapján az öntözetlen termés átlagértéke 250 pengőre, az öntözötté 375 pengőre becsülhető. A derekegyházi öntözés üzemadatait az 1. sz. táblázat tünteti fel. A feltűnően magas gázolajfogyasztás a szokottnál nagyobb munkaveszteségek következménye. Kétségtelen, hogy új öntözőhajó esetében lényeges, talán 25 %-os megtakarítás lesz elérhető, mert a 350 lóerős Diesel-motor legkedvezőbb fordulatszámon, közbeiktatott fogaskerékáttétel nélkül, közvetlenül hajtana kellő nyomásfokozatú centrifugáiszivattyút.